Különös autós bandita-támadás a tardoskeddi országúton

Pintér Kálmán berencsi napszámos esete három autóssal!

Tardoskedd, junius 12. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes az amerikai banditáknak az a módszere, hogy autókra kapnak, hirtelen megjelennek egy bank épülete előtt, berontanak a bank helyiségeibe és a megrémült tisztviselők mellének pisztolyt szegezve: Fel a kezekkel! kiáltással sarokba szorítják a hivatalnokokat, bezsebelik a pénzt és a gazdag zsákmánnyal tovatűnnek. Különösen Chikágó városa híres ezekről az autós banditákról, úgyhogy a kriminalisztikában világszerte úgy emlegetik a Mickigan-tó partján fekvő hatalmas metropolist, mint a bűn városát. Nos, ha nem is ilyen nagyarányú, de kivitelének módjában egészen amerikai izű autó-banditaság történt a Tardoskedd felé vezető országúton, amelynek szenvedő áldozata egy szegény berencsi mezőgazdasági munkás.

Pintér Kálmán berencsi napszámos néhány nappal ezelőtt batyuját vállára vetve útnak kerekedett és Tardoskedd felé ballagott, hogy ott gazdasági munkát vállaljon. Alig haladt néhány kilométert, amikor nagy tülköléssel egy autó érte utól. Az autó megáldott a napszámos előtt. Három jóruházatu férfi ült rajta és egyikük barátságosan megkérdezte Pintér Kálmánt, hogy mi járatban van és merre tart- Pintér elmondotta, hogy munkát keres Tardoskedden, mire
az autó szívélyes utasai felszólitották, hogy csak foglaljon helyet kocsijukban, magukkal viszik és rövidesen céljánál lesz.

Pintér kész örömmel és hálatelt szívvel engedett a szives invitálásnak. Az autó megindult és az utasok beszélgetést kezdtek Pintérrel. A szó csakhamar a mezőgazdasági sztrájkra került és az utasok megkérdezték Pintértől, vájjon Berencsen tart-e még a sztrájk. Pintér Kálmán mezőgazdasági napszámos hevesen szidni kezdte a sztrájkot kierőszakoló kommunistákat. Bizonyára saját tapasztalatából tudta és a saját bőrén érezte, hogy mit jelent az, amikor lelkiismeretlen agitátorok a szegény napszámosok kárára vad sztrájkokat rendeznek. Pintér Kálmán egyenes beszédje azonban nem volt Ínyére vendéglátóinak. Egyikük hirtelen feléje fordult és egész ártatlanul ezt a kérdést intézte hozzá: Mi van a csomagjában? Mutassa!

Pintér gyanútlanul bontotta ki a csomagot, amelyben néhány szelet kalács volt.

Az autó utasai ekkor elszedték csomagját és hevesen szidalmazni kezdték vendégüket: — Te burzsuj, most már tudjuk, miért szidod a kommunistákat! Csak azért, mert te kalácsot zabálsz!

Szegény Pintér a meglepetéstől még észbe sem kapott- amikor ketten lefogták, kikutatták a zsebeit, elvették a nála talált tiz koronát, elvették kis élelmi- szeres csomagját is, majd alaposan helybenhagyták. Azonban nem rakták le Tardoskedden, hanem vágtató iramban vitték tovább. Elhagyták Pozsonyt is és amikor már a pozsonyi gyárkémények tünedezni kezdtek, újból alaposan eldöngették, összepofozták majd megállították az autót és leszállították a kocsiról.

Hogy az egész kalandnak amerikai színezete legyen, most mind a hárman revolvert szedtek elő a zsebükből, rászegezték Pintér mellének, de szigorúan ráparancsoltak, hogy fordítson hátat az útnak és ne merjen megfordulni, különben lepuffantják.

Pintér nagy ijedtében egy mukkot sem szólt, az ároknak fordult és ott állt mindaddig, míg az egyik kalóz el nem távolította az autó számát jelző táblát. Ekkor hirtelen felugrottak az autóba, megindították a motort és nagy sebességgel elrobogtak. Szegény Pintér ott mélázott magában az országúton, de mit volt, mit tennie, szépen megfordult és megindult Tardoskedd felé. Gyalogszerrel tette meg a visszafelé való utat, mint ahogy gyalog akart eljutni Berencsről is Tardoskeddre. Akkor azonban csupán három órába került volna a séta, most teljes három napig gyalogolt, amig éhesen, porosan és elkeseredetten be nem ért Tardoskeddre, ahol különös kalandjáról jelentést tett a csend- őrségen.

A csendőrség véleménye szerint az autós banditák kommunista agitátorok voltak,  akik végiglátogatják az egyes falvak munkásait és tovább izgatják őket a munkaadók ellen.

PMH 1929-06-13 / 133. (2058.) szám

Rendbehozzák az érsekujvár—pozsonyi autóutat

Érsekujvári tudósítónk jelenti: A délszlovenszkói autóutasoknak régi panasza, hogy Pozsony és Érsekújvár között, különösen a Tardoskedd és Tornóc közötti szakaszon, úgyszólván teljesen járhatatlan az autóut és ezért csak óriási kerülővel, Nyitrán keresztül lehet a két város között közlekedni. Tardoskedd községe akciót indított az ut megjavítása céljából és az akcióhoz Érsekújvár városa is csatlakozott. A tartományi választmány legutóbbi ülésén elhatározta, hogy Tornóc és Tardoskedd között rendbehozza az autóutat. A néhánykilométeres útjavítással a Pozsony és Érsekujvári autóvonal használható állapotba kerül.

PMH 1929-06-16 / 136. (2061.) szám

Árverési hirdetmény

Az esztergomi érseki uradalom, az italmérési jog megváltása folytán fölössé vált épületeit, nyilvános árverés utján, készpénz fizetés mellett eladja és azok árverezését az alábbi helyen és napon, mindenkor délelőtt 9 órától kezdve, folytatólagosan az uradalom korcsmahelyiségben fogja megtartani; és pedig :

• Párkányban: 1889. október hó 3-án.
• Párkány, Búcs, Dunamocs és Muzsla —
• Fámádon: 1889. október hó 4-én.
• Farnád, Kéménd, Magyar- és Németh-Szögyén, Nagyölved, Kéty és Bart —
• Nagy-Sallóban: 1889. október hó 5-én.
• Nagy-Salló, Kötvény, Füzes-Gyarmat, Cseke, Garam-Szt.-György és Kissáró —
• Nyerges-Újfalun: 1889. október hó 8-án.
• Nyerges-Újfalu, Süttő és Bajóth —
• Mocsán: 1889. október hó 9-én.
• Mocsa, Gútta, Tardos és Héregh —
• Szálkán: 1889. október hó ll-én.
• Szálka, Kövesd, Börzsöny, Bajtha és Leled —
• Bajcson: 1889. október hó 14-én.
• Naszvad, Imely, Martos, Szímő, Kürth, Perbete, Hetény és Udvard
• Püspökiben: 1889. október hó 16-án.
• Püspöki, Szunyogdi és Felső-Csülle —
• Tardoskedden: 1889. október hó 17-én.
• Tardoskedd, Vága, Vágszerdahely és Zsigárd —
• Dejtáron: 1889. október hó 21-én.
• Dejtár, Patak, Nagy-Zellő, Hugyag és Vadkert —
• Drégely-Palánkon: 1889. október hó 22-én.
• Drégely-Palánk, Hidvég, Felső-Sipók, Kemencze, Bernecze, Szete és Hont —
• Nagy-Czétényben: 1889. október hó 25-én.
• Nagy-Czétény, Chinoráuy, Üzbégh, Egerszegh és Nagy-Kér —
• Verebélyen: 1889. október hó 26-án.
• Verebély, Lédecz, Tild és Aha községbeli épületekre.

Az árverezni óhajtók tartoznak bánatpénzül a becsérték 10%-át az árverés alkalmával letenni, ugyanakkor bánatpénzzel ellátott zárt ajánlatok is elfogadtatnak, melyek az árverés befejezte után fognak csak felbontatni.

Az eladandó épület a nyilvános árverésen vagy zárt ajánlattal legmagasabb arat ígérőnek fog átengedtetni, ki az egész vételárat az adás-vevési szerződés aláírása alkalmával tartozik lefizetni,

Esztergom, 1889. évi szeptember 16-án. Az esztergomi érseki uradalom.

Esztergom és Vidéke 1889-09-26 /77.szám

A herczegprimás birtokai

A bérbe adandó birtokok névsora és adatai a következők: Csenke-szt.-Györgyhalma (Esztergomm.) 936 h. szántóföld, 4 h. kert, 263 h. rét, 1000 h. Iegelő662 h. erdő, földadó alá nem esik 524. h.; Sándor (Komáromm.) 198 h. szántóföld, 10 h. kert, 1312 h. rét, 118 h. legelő, 139 h. erdő, 161 h. nádas, földadó alá nem esik 149 h.; Szálka (Hontm.) 1062 h. szántóföld, 9 h. kert, 166 h. rét, 99 h. legelő, 300 h. erdő, 13 h. szőlő, 496 h. földadó alá nem esik; Jánosháza Tardoskedd (Pozsonyin.) 1440 h szántóföld, 5 h. kert, 105 h. rét, 200 h. legelő, 78 h. erdő, 72h. földadó alá nem esik; Zsigárd (Pozsonym.) 370 h. szántóföld, 2 h. kert, 97 h. rét, 112 h. legelő 5 h. szőlő, 21 hold földadó alá nem esik; Püspöki (Pozsonym.) 1022 h. szántóföld, 9 h. kert, 20 h. rét, 1036 h. erdő, 243 h. földadó alá nem esik ; Nagy-Czétény (Nyitram.) 557 h. szántóföld, 2 h. kert, 113. h. rét 54 h. legelő, 380 h. erdő, 14 h. szőlő, 25 h. földadó alá nem esik ; Kőrös (Nyitram.) 586 h. szántóföld, 30 h. rét, 137 h. legelő, 255 h. erdő, 91 h. földadó alá nem esik; Dejtár (Nógrádm.) 1487 h. szántóföld, 12. h. kert, 304 h. rét, 570. h. legelő, 1108 h. erdő 4 h. szőlő, 44 h. földadó alá nem esik; Nagy-Zellő (Nógrádra.) 684 h. szántóföld, 6 h. kert, 126 h. rét, 215 h. légerő, 7 h. szőlő, földadó alá nemesik lt ki; Drégely-P. (Hontm.) 773 h. szántóföld, 8 h. kert, 305 h. rét, 351 h. legelő, 1635 h. erdő 4 h. szőlő, földadó alá nem esik 112 b.; Kemencze (Hontm.) 701 h. szántóföld, 9 h. kert, 107 h. rét, 122 h. legelő, 61561 h. erdő, földadó alá nem esik 89 h.; Börzsöny (Hontm.) 50 h. szántóföld, 4 h. kert, 98 h. rét, 5423 h. erdő, földadó alá nem esik 29 h. A jószágkormányzóság e birtokok után holdankint 8 forintot és az adót szeretné elérni.

Esztergom és Vidéke, 1892-10-20 /85.szám

Egyházi kinevezések

Kissé elkésve de mégis hirt akarunk adni olvasóinknak arról, hogy a herczegprimás dr. Walter Gyula elődjét: dr. M a c h o v i c h Gyula primási irodai titkárt és a pápa titkos kamarását legutóbb tardoskeddi plébánossá nevezte ki. — Ezenkívül B l i e s z Ádám bajnai segédlelkész ugyancsak Tardoskeddre mint segédlelkész nyert kinevezést.

Esztergom és Vidéke, 1893-12-01 /105. szám

Bérmáló körút

Boltizár József félsz, püspök, érseki helynök ma Dr. Walter Gyula herczeg-primási titkár kíséretében hosszabb bérmáló körútra indult. A főpap a bérmálást ezen helységekben fogja végezni: szept. 23án Tótmegyeren, 24-én Tardoskedden, 25-én Komjáthon, 27-én Nagyczétényben, 29-én Naszvadon, 30-án Nagysurányban, okt. i-én Udvardon, 2-án Szent-Péteren, 3-án Perbetén. — Boltizár József a főudvarmesteri hivatal meghívására tegnapelőtt ö felségének vendége volt egy Balassa-Gyarmaton tartott udvari ebéden.

Esztergom és Vidéke, 1894-09-23

Pápai kitüntetés

Santhó Károly prépost, pozsonyi kanonok ő szentsége által praelátussá lőn kinevezve azon állomból, hogy folyó hó 23-án 60 éves áldoztatását fogja meg ünnepelni. Santhó Károly régi magyar nemes családból származik. Született 1818 július 28 án. Nyilvános pályáját, mint lekéri káplán kezdette, később a szt. István társulat titkára lett Budapesten. Részt vett abban a békekövetségben, amelynek tagjai 1849-ben, Bicskén, a főhadiszálláson elfogattak. Az »Ujépület«ből kiszabadultán, először Tardoskedden, majd Budapesten lett segédlelkész, később Pozsonyba helyeztetett át az Emericanum alkormányzójává. Innen neveztetett ki [888-ban a pozsonyi káptalan tagjává,

Esztergom és Vidéke, 1902-07-13 / 56.szám

Bérmálások

Dr. Kohl Medárd püspök augusztus hó végén és szeptember hó folyamán a következő helyeken fog bérmálni. Augusztus 24. Aranyosmarót, 25. Kistapolcsány, 26. Barsthaszár, 27 Lédecz, 28. Garamszentbenedek, 30. Garamujfalu, 31. Zsemlér. Szeptember 3. 4 Nagycéthény, 6. Komjath, 7. Surány, 8 Érsekújvár, 9. Bajcs, 10. Imely, 14. Somórja, 15. Nagymagyar, 16.. Püspöki, 18 Naszvad, 21. Tardoskedd, 23. Toth Megyer, 25. Udvard, 26. Szemere, 28. Koltha 29. Kürth.

Esztergom és Vidéke, 1902-08-15 / 65.szám

Aranylakodalo

Tauber Lajos és neje Binetter Katalin f. hó'24-én, Tardoskedden tartják nagy ünnepélyességgel házasságuk 50 éves évfordulóját.

Esztergom és Vidéke, 1910-08-11 / 63.szám

Tanitóváltozás

Garamvölgyi Vince lábatlani áll. helyettes tanító Tardoskeddre távozott.

Esztergom és Vidéke, 1912 / 3. szám

Kanonoki installáció

Kedden délelőtt 9 órakor iktatták be stallu- maikba Molnár János prelátus-kanonokot a honti főesperességre és dr. Machovich Gyula pápai kamarás, tardoskeddi esperes-plebánost a legújabb mesterkanonokságra. A prelátusok az installáció előtt a téli kápolnában letették az esküt, majd kimentek a bazilika szentélyebe, ahol Graeffei János prelátus-kanonok nagypréposthelyettes rövid latin beszédben méltatta a kinevezettek érdemeit. Beszéde után Eimer Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató felolvasta először Molnár prelátus királyi kinevezési okmányát, mire Graeffei prelátus bevezette stallumába az uj honti főesperest. Azután Machovich okmányait olvasta fel az igazgató, mely után következett az installáció. A Te Deumot Graeffei prelátus intonálta, mely után Machovich dr. mondotta az ünnepi szentmisét. Az installáción megjelentek a prelátusok jóbarátai és tisztelői, főleg Machovichot, Tardoskedd önfeláldozó, buzgó és igazán Jézus szive szerinti lelkipásztorát tüntette ki a község, amennyiben 30 tagú küldöttség jelent meg az installációján anélkül, hogy az uj prelátus erről tudomást szerzett volna. Az uj prelátus a küldöttség tagjait a „Fürdőben“ mégis vendégelte, ahol könnyező szemmel köszönte meg a küldöttség megjelenését.

Az uj tartoskeddi plébános

A hercegprímás dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok utódjául a tardoskeddi plébániára Haliczky Zoltán pápai kamarás, volt érseki titkárt nevezte ki.

Esztergom és Vidéke, 1913 / 13. szám

Házasság

Scheible Ilmus (Tardoskedd, Csehszlovákia) és Csepei Zoltán István (Budapest) augusztus 16-án Tardoskedden házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.)

Esztergom és Vidéke, 1932-08-20 / 66.szám

Haliczky Z. Béla tardoskeddi plébános jubileuma

Lelkes, bensőséges ünnepség folyt le a napokban az Érsekújvárral szomszédos Tardoskedden, Délszlovenszkó egyik legnagyobb színmagyar községében.

A katolikus lakossága megünnepelte lelkipásztorát, Haliczky Z. Béla pápai kamarást, aki most töltötte be papi működésének 35 éves, pápai kamarássá való kinevezésének 25 éves s tardoskeddi plébánosi működésének 20 éves jubileumát.

Amikor a jubiláns a vasárnapi reggeli miséjén a község templomában megjelent, a leányiskola növendékei alkalmi dalt énekeltek, majd a községi előjáróság küldöttségét vezette az ünnepelt elé Zsilinszky Géza községi bíró

Haliczky pápai kamarás meghatott szavakkal mondott köszönetet a szívből jövő szavakért, majd fogadta a nagyszámban elébe járuló küldöttségeket. Az iskolaszék küldöttségét Berta Ferenc vezette, a vasutasokét Alföldi József, az Iparoskört Leitner József, a tantestület nevében Garamvölgyi Vince igazgató mondott meleghangú beszédet.

Este a tardoskeddi dalárda szerenádot adott a jubiláns tiszteletére, majd a Katolikus Kör nevében Vanya Ambrus, az Oltáregylet nevében Szabó Vincéné, majd az óvoda s az összes iskolák gyermekszónokai köszöntötték föl. Ugyanekkor a leányiskola növendékei színelőadást rendeztek, amelyen egy bájos kis vígjátékot mutattak be. Ezt megelőzőleg Zsilinszky bíró „20 év" című lelkes üdvözlő versét szavalta el nagy tetszést aratva. Utána 170 terítékes bankett volt, amelyen számos lelkes fel köszöntő hangzott el.

Esztergom és Vidéke, 1933-03-19 / 23.szám

Templomszentelés Tardoskedden

Ragyogó napsütéses őszi napra ébredt Tardoskedd népe november hó 5 én. E napon szentelte fel e színmagyar község teljesen megújított templomát bensőséges ünnepség keretében Haliczky Z. Béla pápai kamarás, plébános és adta át újból fenséges rendeltetésének.

A templomszentelési szertartás megható keretek között folyt le. Mindenkit bámulatba ejtett az az áhítat, az a példás fegyelmezettség, türelem és készséges engedelmesség, mellyel e különben közismerten szilaj lelkületű nép az Isten házának felavatásán részt vett.

Midőn a szentelési szertartás véget ért s az ideiglenes kápolnából körmenettel, mely az iskolaszék, a község elöljáróságának tagjaiból s a fehér ruhás oltáregyleti lányokból alakult, a papság az Oltáriszentséget átvitte a templomba, teljes erővel megszólalt az új orgona és egyszerre felgyúltak az összes villanylámpák, a meghatottság elöntötte a lelkeket s szem nem maradt szárazon a feltörő bensőséges érzésektől.

Fokozta ezt a szent lelkesedést az az ünnepi beszéd, melyet Haliczky Z. Béla tardoskeddi plébános mondott Krisztusról, az élet mesteréről, ki biztos kézzel vezeti és gyógyítja a mai világnak eltorzult arcú beteg lelkeit.

A szentmise alatt a Kat. Kör dalárdája Adámy Rezső kántortanító vezetésével három szólamú miseéneket énekelt, oly biztos és tökéletes előadással, hogy ez az ének is különösen hozzájárult az ünnepély áhítatának emelésére.

Az újonnan felszentelt templomban az Oltáriszentség egész napon át imádásra volt kitéve. A templom egész nap tömve volt ájtatoskodó hívőkkel. Délután 2 órakor a gyermekek szentségimádása valóban szívre hatóan szép ájtatosság volt. 5 órakor Mikletics Antal káplán mondott szentbeszédet, mely a napnak hatása alatt amúgy is már érzékennyé tett lelkeket mélyen megindította. Majd a befejező isteni tisztelettel 6 órakor véget ért az ünnepség, mely ki nem törölhető emlék lesz mindenkor a tardoskeddi hívek s mindazok lelkében, kik e páratlanul szép nap tanúi voltak.

A templom felújítása terén különös elismerés illeti meg Haliczky Z. Béla pápai kamarás, plébánost, ki minden tudását, előkelő ízlését s áldozatot nem ismerő ügyszeretetét adta oda, hogy irányításával Istennek egy méltó szép hajlékot, híveinek pedig örömet szerezzen. Tardoskedd község nemrég oly szívre ható módon ünnepelte meg plébánosának ottani 20 éves működését, hogy a ragaszkodásnak e megnyilvánulását most viszonozta azzal, hogy az Isten házának megújításával oly művet létesített, melynél szebb és értékesebb ajándékot híveinek sohasem adhatott volna. A megszállott felvidék gazdagabb lelt egy stílusos templommal és Tardoskedd község népe gazdagabb lett lélekben, midőn Isten csarnokainak szépsége tárult fel előtte.

Esztergom és Vidéke, 1933-11-12 / 89.szám

Elhunyt Dr. Machovich Gyula

Az esztergomi bazilika nagyharangja szomorú bugással jelentette szombaton a kora reggeli órákban, hogy dr. Machovich Gyula esztergomi prelátus-kanonok, általános érseki helynök október hó 15-én, pénteken este V* 9 órakor esztergomi palotájában elhunyt. Magához hívta az Úr érdemes szolgáját, ki hosszú évtizedeken át nagy lelki buzgósággal és hűséggel munkálkodott az anyaszentegyház, a magyar haza és népe s az egyetemes közjó javára.

A ködös őszi reggelen a várhegyről szerteszálló szomorú harangszó egy nagy és érdemekben valóban gazdag élet elmúlását hirdette. Minden esztergomi polgár szívét őszinte bánat tölti el a gyászos hír hallatára, mert Machovich Gyula prelátust meleg és ragaszkodó szívvel szerette mindenki Esztergomban.

A jóságos lelkű, közvetlen és mindig szívélyes modorú főpapot a város lakosságának aprajanagyja egyforma bensőséges tisztelettel és rokonszenvvel dédelgette és vette körül, mert Machovich áldásos életének legnagyobb részét Esztergomban élte le jóságos érdeklődést és odaadó szeretetet tanúsítva minden időben Esztergom polgársága és a város köz ügyei iránt.

Machovich Gyula szerette Esztergomot s Esztergom szerette Őt. Még néhány hét előtt itt láttuk köztünk rendes délutáni sétaútján, látszólag viruló egészségben s teljes fizikai és szellemi erejében. A pusztító kór váratlanul s alattomosan rohanta meg, mire egyik fővárosi előkelő szanatóriumban kereseti enyhülést bajára, de a nyolcvanadik életévével együtt járó gyöngeség nem bírt már megbirkózni a betegség elhatalmasodásával, Machovich Gyula hazakívánkozott otthonába, hogy ott haljon meg, ahol élt .. .

Machovich Gyula prelátus-kanonok, érseki helytartó 1858. év február 11-én született a nyitramegyei Csápor községben. 1880-ban szentelték pappá. Garamkövesden, majd a királyi várpalotában volt káplán. 1883-ban hívta meg őt Simor prímás udvarába szertartásmesternek, hol kiválóan hasznos és érdemes tudományos munkásságával gyorsan haladt rangban és tekintélyben. 1897-ben Tardoskedd község plébánosa lett, ahol hívei rajongásig szerették s honnan húsz évi működés után 1913-ban esztergomi kanonokká törtónt kinevezése folytán visszajött régebbi működése színhelyére, s itt azóta is, mint a Főkáptalan tagja s 1920 óta, mint érseki helytartó működött paptársainak s a város polgárságának osztatlan szeretetétől elhalmozva.

Machovich Gyula nagy emberszeretetével, jóságos lelkületével, törhetetlen igazságérzetével, nagyúri gondolkodásával s utánozhatatlant kedves modorával, — mint Esztergom város minden ügyében-bajában együttérző polgára, — általánosan szeretett s nagyrabecsült tagja volt a város társadalmának.

Temetése október hó 18-án hétfőn, délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban tartandó gyászistentisztelet és beszentelés után fog megtörténni, melyet dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fog végezni.

Dr. Machovich Gyula temetése

Osztatlan részvét mellett, nagy gyászpompával temették el f. hó 18-án, hétfőn dr. Machovich Gyula prelátuskanonok, általános érseki helytartót a főszékesegyház hajójából. Itt helyezték ravatalra az elhunyt főpap órckoporsóját gyertya- és villanyfényben, délszaki növények közé. A koporsó lábánál két nagy kandelláber égett, a ravatalt gyönyörű koszorúk borították. Reggel 9 órakor kezdődött a gyászmise, amelyet dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás mondott. Mise után a temetési szertartást ugyancsak a biboros hercegprímás végezte. A gyászmisén és a gyászszertartáson a főegyházmegyei papság nagyszámú képviseletén kivül megjelent dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, vitéz Ungár Károly alezredes, zászlóaljparancsnok, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsos, vitéz Szívós- Waldvogel József, vitéz Borókay Rudolf ny. tábornokok, a honvédtisztikar, a megyei és városi tisztikar, a helyi hivatalok vezetői, a tanintézetek vezetői. A zárdai intézetek és az érseki tanítóképző testületileg vett részt a volt főegyházmegyei főtanfelügyelő végtisztességén, az Esztergomi Katolikus Kör szintén küldöttségileg vett búcsút hosszú ideig volt nagyrabecsült elnökétől. Ugyanígy adtak kifejezést kegyeletes érzésüknek a többi esztergomi katolikus intézmények és egyesületek, az elhunyt főpap nagyszámú tisztelői Esztergomból, a fővárosból és a vidékről. Küldöttségileg volt képviselve a túlsóféli Tardoskedd község is, melynek hosszú időn át volt buzgó lelkipásztora. A gyászoló közönség nagy serege töltötte meg a templomot, amikor megindult a gyászmenet a bazilika kriptájába, ahol a biboros főpásztor imája és áldása mellett örök nyugalomra helyezték dr. Machovich Gyula aranyozott érc koporsóba zárt holttestét.

Esztergom és Vidéke, 1937-10-17 / 82.szám

Az új magyar határ

Az újonnan megállapított magyar határ iránya vázlatosan a következő:

A határvonal a Csallóköz nyugati végén levő s ezentúl magyar Somorja községtől a Dunától indul ki. Félívben észak felé kanyarodik úgy, hogy a Csallóköz öt legnyugatibb községe Szlovákiáé marad. A Kis- Dunától északra Cseklész—Pozsony—Érsekújvár vasútvonalon — Magyarországé.

Az új határ ezután a Galánta— Pozsony fővonaltól északra halad el úgy, hogy Szencz magyar területre esik. A határ azután a Pozsony—Érsekújvár vonal fölött marad mintegy Tardoskeddig, ahonnan északra kanyarodik és az Aranyosmaróttól délre lévő Verebély fölött és Szelepcsény alatt metszi a vasútvonalat. Innen nagyjából egyenletesen kelet felé tart, Lévától északra halad el, megközelítőleg keleti irányban a nógrádmegyei Kékkőig. Kékkő alatt kanyarodik el, úgyhogy Kékkő Szlovákiáé. Innen északkeletre kanyarodik Losonc fölé. Losonctól északra ismét keleti irányban Rimaszombat fölött halad, azután észak felé kanyarodik, úgyhogy Jolsva magyar terület. Most ismét kelet felé tart a határ és Rozsnyótól északra a német nyelvterület határáig keleti irányban vonul el Szomolnoktól és Mecenzéftől délre, amelyek Szlovákiában maradnak.

Mecenzéf alatt ívben Kassa fölé kanyarodik a határ és azt megkerülve keresztezi a Hernádot, majd az Ösva völgyét. Az eperjes-tokaji hegyláncban fekvő és Szlovákiának megmaradó Nagyszalánctól délre kanyarodik most már eléggé egyenesen keleti irányban, úgyhogy az ungvár— nagykaposi vasútvonal Magyarországé, szintúgy Ungvár városa is.

Ungvárt megkerülve, a határ nagyjából délkelet felé tart. Munkácsot északon és északkeleten körülkerüli, úgyhogy Munkács Magyarországé. Munkácstól keletre kanyargó vonalban bocsátkozik le Ugocsa megyébe a határ. Nagyszőlőstől nyugatra halad el, körülbelül Feketeardóig, amely Magyarországé, azután egyenes vonalban metszve a királyháza—halmi vasútvonalat, a román határnál véget ér.

Esztergom és Vidéke, 1938 / 85. szám

Fizetésképtelenségek

A prágai hitelezői védegylet a következő szlovenszkói fizetésképtelenségeket jelenti: Rosenfeld Jakab borkereskedő, Érsekújvár, Popper Jenő kereskedő, Galgóc, Adamec István molnár, Tardoskedd.

Prágai Magyar Hírlap 1923-05-10 /106. szám

Ficza szenátor választási körútja

Érsekújvárról jelenti tudósítónk: Ficza József magyar kisgazdapárti szenátor, Prohászka Lajos pártitkár és Fekete János szervezeti alelnök vasárnap Tardoskedden, majd Magyarsók-Szelőce községekbe szálltak ki. ahol lelkesen fogadták őket. A mindkét helyen impozánsan lefolyt népgyűlés keretében úgy a szenátor, mint Prohászka titkár lendületes beszédben emlékeztek meg azokról a kritikus, átmeneti időkről, amikor még senki sem volt tisztában a győzők akaratával és azzal, hogy mi vár az uj állam keretébe kényszerült magyarságra, de a párt már akkor, amennyire a cenzúra és a sajtótörvény azt megengedte, hirdette, hogy a magyarságnak az események lefolyását nem szabad ölbe tett kézzel néznie, hanem egy nemzeti és létérdekeiért mindenkor síkra szállni kész pártba kell tömörülnie. Midőn pedig nyilvánvaló lett az, hogy a sovén s a hatalomtól elvakitott kormányirányzat a magyar nemzeti kisebbség szent ügyét csak mint közigazgatási kérdést kezeli, akkor is a párt az elsők között szerepelt, hogy a magyarság ingatag és a szebb jövő fölvirradásában hitét vesztett tagjaiba reményt öntsön s biztató példával előljárva, törvényben biztosított jogainak kivívására buzdítsa. Jelenleg pedig, mikor egy lépés kínálkozik arra, hogy az őslakosság akarata jusson érvényre, a Hodzsa által fölbérelt Csánki-Neumannok és a maszlagokról szavaló Iélekvásárlókkal szemben a párt nevében figyelmeztetik a magyarságot, hogy okulva az eddigi szomorú tapasztalatokon, ne hallgassanak a politikai kalandorok mézes-mázas Ígérgetéseire, hanem lelkiismeretük szavát követve bocsátkozzanak a községi választásokba, mert csakis akkor maradunk urai saját községünknek s a hősök vérétől áztatott anyaföldnek. Nagyhatású beszédeiket mindhárom község polgárai lelkes éljenzéssel jutalmazták.

Prágai Magyar Hírlap 1923-09-07 / 203. (356.) szám

Keresztényszociális népgyülés Nyitrán

Nyitra, szeptember 13.

(Saját tudósítónktól.) A keresztényszoci- á'lis párt nyitrai szervezete vasárnap szépen sikerült gyűlést rendezett, amely — noha nem is volt hirdetve — mégis fölülmúlta valamennyi más pártnak nagy harsonával hirdetett gyűléseit. A gyűlést Jedlicska pártszervezeti elnök nyitotta meg szlovák és magyar nyelven. Brancisci Lajos dr. kanonok, akit a nép általában bölcs kanonoknak nevez, a keresztény eszméről és a szocializmusról tartott érdekfeszitő élőadást. Beszédének végén kijelentette, hogy a párt nem küzd mások vallása ellen, mert küzdelme nagyrészt gazdasági küzdelem. Lelley Jenő dr. keresztényszoóális nemzetgyűlési képviselő szlovák, majd magyar nyelven tartott rögtönzött beszédével frenetikus hatást ért el. A gyűlés délután ötkor a legnagyobb rendben ért véget.

A keresztényszociális és a magyar kisgazdapárt listái Nyitramenyében

Nyitra vármegyében az országos miagyar kisgazda-, földmives- és kisiparospárt és az országos keresztényszooiális párt — mint már jelentettük — külön-kü'lön listát nyújtott, be, azonban ezeket kapcsolni fogja.

A magyar kisgazdapárt jelöltjei a következők: 1. Holota János dr. Érsekújvár. 2. ifj. Hlavicska János Érsekújvár, 3. Gállá Lajos Udvard, 4. Szekér Gyula Párkány, 5. Berta Ferenc Tardoskedd, 6. Kis István Tököl, 7. Fehér Gábor Nyitrabodok, 8. Baig Árpád G a ramkövesd, 9. Tóth István Mózes Ipolyszalka, 10. Maflától László Garamkö- vesd és il. Fdeza András Érsekújvár.

A keresztényszociális párt jelöltjei ezek: 1. Hanák József Nagycétény, 2. Klobusiczky Károly dr. Nyitra, 3. Petrikovics Aladár dr. Nagytapolcsány, 4. Kukba Konstantin Csermely, 5. Nódier János Érsekújvár, 6. Schwarcz István dr. Privigye, 7. Walladh János Aranyosmarót, 8. Szedlicska Gyula Nyitra. 9. HeiczI Kálmán dr. Magyarszöl- gyén, 10. Nemes Flórián Párkány és II. Janeczka Rudolf Nyitra.

A kommunisták pozsonyi gyűlését szétverték a rendőrök

Pozsony, szeptember 13.

(Saját tudósítónktól.) Szerdán este hat órakor — a keresztényszociális párti gyűléssel egyidőben — a kommunista párt is tartott népgyülést a Haltéren. Hogy a kommunisták ereje mennyire megtépázott, a legjobban mutatja, hogy Singerék alig bírtak százszázötven embert összecsőditeni, mig a keresztényszociális gyűlést ezrek hallgatták végig.

A kommunista gyűlésen Singer Jenő listavezető és még ketten beszéltek. Nem fejezhették be a gyűlést, mert nemsokára kitört a botrány, mire a rendőrség a gyűlést szétverte. Egy Vondracsek nevű, góliátter- metü politikai detektív be akart kísérni egy katonát, aki szintén a népgyűlést hallgatta, A katona vonakodott a detektívvel menni 'hivatkozván arra, hogy választó joga var, tehát joga van itt lenni. Vondracsek mégis bekísérte, de csak a Kern vendéglőig jutott vele, mert itt harminc matróz jött, akik ki akarták szabadítani, sőt a nép meg akarta lincselni Vondracseket, aki erre bemenekült a vendéglőbe. Lovasrendőrök jöttek. akik a tömeget szétzavarták. Sebesülés nem történt.

Nyitra nagymegyében 9 szövetkezett ellenzéki, 10 szlovák néppárti mandátum. Abszolút autonómista többség

Nyitráról jelenti tudósítónk: A megyei választások végleges eredménye a nyitrai nagymegyében mandátumok szerint a következő :

• Magyar kisgazdapárt — 5
• Keresztényszociális párt — 4
• Szlovák néppárt — 10
• Rolnicka-párt — 7
• Kommunista párt — 5
• Cseh-szlovák szoc.-dem. párt  — 2
• Cseh nemzeti szocialista párt  — 1
• Zsidópárt — 1
• összesen — 35

A magyar kisgazdapárt részéről a következők kerültek be a megyei képviselőtestületbe: Holota János dr. (Érsekújvár), ifjabb Hlavicska János (Érsekújvár), Gállá Lajos (Udvard), Szekér Gyula (Párkány) és Berta Ferenc (Tardoskedd). A keresztényszociális párt részéről ezek kaptak mandátumot: Ha- nák József (Nagycétény). Klobusiczky Károly dr. (Nyitra), Petrikovics Aladár dr. (Nagytapolcsány) és Kniha Konstantin (Csermely).

PMH 1923-09-14 / 208. (361.) szám

„Azt mondta az asszony, menjek a pokolba...“

Pozsonyi tudósítónk jelenti: Riska József pozsonyi villanyszerelő kettős házasság büntette miatt állott a pozsonyi büntető-törvényszék előtt. A vád szerint annak ellenére, hogy Tardoskedden házasságot kötött Vozárik Gizellával, 1924 szeptember 13-án Pozsonyban újra oltár elé vezette Bognár Annát, akivel igen boldog házaséletet él ma is- ..Az első feleségem azt mondta — védekezett a vádlott — hogy menjek a pokolba, erre én otthagytam- A válóperhez meg pénzem nem volt. Elmondta aztán, hogy első felesége a háború alatt megcsalta, úgy hogy mikor visszajött, egy törvénytelen gyereket talált a házban. Kihallgatták Bognár Annát is, aki úgy jött rá, hogy férjének még egy asszonya van, hogy az első asszony három hónap előtt beállított hozzá csípőre tett kézzel: „Tudja-e, hogy én ki vagyok? Riskáné vagyok!“ „Én is az vagyok! — feleltem és bizony képzelhető a megrökönyödésem. De megbocsátottam a férjemnek, sőt hajlandó vagyok az első asszony gyerekét is magamhoz venni... A bírák is elérzékenyülve hallgatták a derék asszony elbeszélését és mindössze három hónapi fogházra ítéltek Riska Józsefet, aki már a napokban ki is szabadul, mert az ügyész is megnyugodott az ítéletben.

PMH 1925-02-18 / 39. (782.) szám

A Délszlovenszkói Villamossági Rt.

(Komáromi tudósítónk jelenti.) Megírtuk már, hogy a Délszlovenszkói Villamossági erőközpont Komáromban teljesen kiépült és a legújabb fordulat az ennek ügyében, hogy a kormány a másfél évi hallgatás után elhatározta, hogy részvény társasági formában oldja meg Délszlovenszkó villamosításának kérdését. Hogy ennek nyomatéket is adjon, 3 millió összegen 15000 darab 200 koronás részvényjegyzésről értesítette az érdekeltséget. Mivel időközben az intéző bizottságnak két elnöke is lemondott, Löwenstein Antal gutái jegyző hívta össze értekezletre négy járás községeit, melyek küldöttei Komáromban, a villamossági erőtelepen gyűltek össze tanácskozásra, hogy a részvények kibocsátásának feltételeit megbeszéljék- Az értekezleten képviselve voltak a komáromi, ógyallai, párkányi és érsekujvári járások hivatalai. továbbá Komárom Érsekújvár városok, Guta, Nagymegyer, Bátorkeszi, Párkány, Nagykér, Tardoskedd stb. községek, valamint az Alsócsallóközi Ármentesitő Társulat Nagy Nándor és a Vágbalparti Ármentesitő Társulat Antics-Horváth Dezső elnök és Reviczky István igazgató főmérnökkel.

A közmunkaügyi minisztérium Pozsony kirendeltségét Ambrósz műszaki főtanácsos, a villamossági erőközpontot Kunovjanek főmérnök és Beránek gépészmérnök képviselték.

Az értekezletet Ambrósz főtanácsos nyitotta meg, aki megnyitó beszédéiben rámutatott arra, hogy az erőtelep már teljesen kiépült, mely a részvénytársaság megalakulását egy évvel kitolta. Teljes megnyugvássál veheti tudomásul az érdekeltség azt. hogy minden gondosan elő van készítve ennél a közhasznú vállalatnál és az állam bérbe adni hajlandó az üzemet, hogy ezzel Délszloven- szkó gazdasági fejlődését biztosítsa. A részvényjegyzés dolgában is elől kíván járni az állam, mikor azt 3 millióval megnyitja. A többi most már az alapítók dolga. Ez az értekezlet az alapítás feltételeit hivatott megállapítani és a részvényjegyzési felhívást kibocsátani.

Majd az értekezlet elnökének megválasztására került a sor, melyet szavazás ut- ján Hirsch Géza volt érsekújvári városbíró személyével töltenek be. Hirsch bevezető szavaiban hivatkozik a kormánnyal való tárgyalásaira és arra a nagy eredményre, hogy a közmunkaügyi minisztérium a pénzügyminiszter hozzájárulásával eleinte másfél millió koronát, utóbb azonban 3 milliót jegyzett részvényekre. Felemlíti, hogy a Zemska Banka igazgatósága hajlandó a villamos áramot bevezetni kész községeknek alacsony kamat típusú 25—30 év alatt törlesztendő kommunális kölcsönt nyújtani és ezzel a részvényjegyzést előmozdítani.

Kunovjanek főmérnök adta azután elő a kibocsátandó részvényjegyzési felhívás feltételeit. melyek szerint az 1926 január 1— április végéig jegyezhetők Komárom, Érsekújvár, Párkány, Nagymegyer pénzintézeteinél, a komáromi, ógyallai, párkányi és érsekújvári járások hivatalainál, az Hatni adóhivataloknál, melyről a közönséget hirdetmények útján hívják fel az alapítók.

A fizetési teltételek szerint az aláírási összeg fele 1926 május 15-ig a másik fele pedig 1926 december 31-ig fizetendő be. Aki ezt a terminust elmulasztja, az szerzett jogaitól elesik és esetleg befizetett összegei a kereskedelmi törvény 169- §-a alapján elvesznek.

A községekre vonatkozólag is ez volt a kormány követelése, de ebbe főképpen Komárom kiküldöttjei nem akartak belenyugodni, azt vitatván, hogy a községi vagyonnak elvesznie semmi körülmények között sem szabad. Tiltakoztak a megejtett szavazás eredménye ellen is, ahol az állami jegyzők és járási főnökök leszavazták a községek és városok képviselőit. Hosszú és szenvedélyes vita indult meg e kérdésben, mely Nagy Nándor határozati javaslatának elfogadásával végződött, amely a községekre nézve fizetési határidő kedvezményeket állapít meg- Ezt a közmunkaügyi minisztérium beleegyezésétől teszik függővé. Végül a pénzügyi bizottságot egészítette ki az értekezlet, mely öt órai tanácskozás után ért véget.

A részvény aláírási felhívás még karácsony előtt megjelenik.

PMH 1925-12-04 / 275. (1018.) szám

Szerelmi bánat miatt a halálba

Érsekújvárt tudósítónk jelenti: Csányi Júlia, 24 éves leány kedd délután Tardoskedd közelében egy robogó vonat elé vetette magát. A vonat kerekei leszelték fejét. Tettének oka szerelmi bánat. Az öngyilkosság tragikus előzménye az, hogy a leány édesanyja tizenöt évvel ezelőtt ugyanezen a helyen, ugyanígy vetett véget életének.

PMH 1926-07-09 / 152. (1190.) szám

Tardoskedden megismétlődött, a „Bor”, Gárdonyinak drámája

Szelecky Mihály búcsúzni ment felesegető! és összetűzött sógorával — A halálos dulakodásban leszúrta támadóját —

Nyitna, szeptember 21. (A Pirágiai Magyar Hírlap munkatársa) Halálos végű családi dráma játszódott le vasárnapan Tardoskedd községben. Szelecky Mihály alsóköröskényi gazda hosszabb idő óta rossz viszonyban feleségével.

Az asszony nem bírta tovább elviselni a családi viszálykodást, ezért elköltözött urától és Tardoskedden lakó szüleihez tért vissza.

Szeleckyt rendkívül elkeseritette felesége cselekedete, mert a rabiátus természetü ember alapjában bensőleg szerette asszonyát és úgy érezte, hogy nélküle az életet nem bírja elviselni. Az utóbbi napokban valósággal búskomorság vett erőt rajta és többször megkísérelte, hogy az asszonyhoz közeledjen.

Maga is személyesem próbált feleségének a lelkére beszélni és amikor az asszony visszautasította, közvetítők útján igyekezett az asszonyt szándékának megváltoztatására bírni, de mindig; visszautasításban volt rész©.

A szerelmes ember nem bírta elviselni a nagy fájdalmat, üressé vált otthonát és ezért elhatározta, hogy itt hagyja hazáját, Franciaországba vándorol,

ahol munkát keres és ahol talán a távolság és az idő enyhületet nyújt kínzó sebeim Már mindent elő is készített az útra, (beszerezte a szükséges írásokat, azután még egy utolsó kísérletet tett, értesítette kivándorlási szándékáról feleségét Ez a lépés használt és a válás tudata az asszony szívét is megindította és küldönc útján visszaüzent urának, hogy mielőtt elutazna, jöjjön még át Tardoskeddre, ne menjen el búcsú nélkül a messze idegenbe.

Szelecky szívét hatalmas érzéshullámok öntötték el. Vasárnap ünneplőbe öltözött és átment Tardoskeddre, de nem egyenesen az asszonyt kereste fel, hanem először a korcsmába ment, ahol egy fél- liter bort rendelt

és azt tempósan elfogyasztotta. Majd megindult apósának háza felé. Apósa nem tartózkodott otthon és amikor Szelecky a portára lépett, feleségével találta magát szemben, aki már türelmetlenül várta férjét. Szelecky imbolygó léptékkel lépett az udvarra és mikor az asszony észrevette, hogy férje nem józan, visszahúzódott.

Szelecky harsány hangon kiáltott az asz- ezony után: — Ne félj tőlem, galambom, búcsúzni jöttem, mert messze földre utazom!

Szerencsétlenségre otthon tartózkodott Szelecky sógora is, Pavlicska Lajos, aki semmit sem tudott arról, hogy nővére megegyezett urával a találkozásban és most Szelecky kiabálására azt gondolta, hogy az izgága ember testvérét bántalmazni akarja. Kijött hát az udvarra és felszólította sógorát, hogy azonnal hagyja el a Pavlicska-portát, mert neki nincs itt mit keresnie. Szó szót követett, Szelecky, akiben az ittal és a felesége utáni vágy is erősen dolgozott, nem akart tágítani, amire az erős testalkatú Pavlicska nekiesett sógorának, megragadta kabátját és ki akarta tuszkolni.

Szeflleclky ellenkezett és védekezett. A dulakodás hevében a két összefonódott férfi a földre zuhant és Szelecky maradt alul.

A megalázott férfi hirtelen elvakultságában csizmája szárából előrántotta élesre fent bicskáját és azt markolatig döfte Pavlicska szive alá.

Pavlicska elengedte sógorát, a szivéhez kapott és elterült a földön, mire a, dühöngő ember kését még egyszer beledöfte a halálra sebzett emberbe. A kés pengéje a bordák között hatolt be, a nemesebb szerveket is megsértette, úgy hogy mire Reinmim Jenő dr. orvos megérkezett, már csak a beállott halált konstatálhatta.

A csendőrség azonnal letartóztatta a gyilkost és beszállította a nyitrai fogházba. Szelecky azzal védekezik, hogy sógora támadt rá és ő csak önvédelemből cselekedett. Azért ment feleségéhez, hogy a nagy ut előtt búcsút vegyen tőle, esetleg megbeszélje a kibékülés lehetőségét

Szeleckyt letartóztatták és a vizsgálatot az eset összes körülményeinek kiderítésére megindították.

PMH 1927-09-22 / 217. (1551.) szám

A leány ballépése megölte az anyát

Érsekújvári tudósitónk jelenti: Megrendítő eset tartja izgalomban Tardoskedd község lakosságát. Balogh Pál tardoskeddi kereskedő a napokban észrevette, hogy üzletéből eltűnt egy szvetter és egy meleg sapka. Gyanúja Kollár János gazdálkodó feleségére és kislányára irányult, akik az üzletben legutoljára jártak a lopás előtt. Felkereste a gazdálkodót s ekkor kiderült, hogy a hiányzó dolgokat valóban a gazda gyönge szellemi képességű kislánya vette magához. A sapkát meg is találtták, de a szvetter nem volt meg, mire Balogh azzal távozott, hogy feljelentést tesz a csendőrségen. A szülők ijedten keresték fel a kereskedőt és mialatt Kollár az üzletben volt, felesége az üzlet előtt várakozott nagy felindultsággal. Az asszonyt egyszerre csak rosszullét fogta el, összeesett és néhány perc alatt szívszélhűdés következtében meghalt. Nagy részvéttel temették el.

PMH 1927-11-15 / 260. (1594.) szám

Érsekújvár felett hatalmas szénrétegekre bukkantak

Tardoskedd mellett már tavasszal megkezdik a szén feltárását

Érsekújvár, január 21. (Saját tudósítónktól.) Délszlovenszkó közgazdasági életének alig van ma nagyobb jelentőségű eseménye, mint á tardoskeddi szénmezők felfedezése. Már évekkel ezelőtt foglalkoztatta a csehszlovák geológiai köröket a Délszlovenszkói szén- mezők felkutatása, mért különböző tünetek alapján következtettek arra, hogy a nagy síkság mellében felbecsülhetetlen értékű szénrétegek alakultak ki az évezredek során. Szakértői vélemények szerint ezek a szénterületek a tatabányai szénbányák legszélsőbb nyúlványai. amelyeknek feltárása egyszeriben megváltoztatná ezeknek a vidékeknek gazdasági életét.

Ez a nagy közgazdasági esemény ma már a közvetlen megvalósulás stádiumába jutott Még az elmúlt évben történt, hogy a nagysurányi cukorgyár annamajori gazdaságában artézikut ásatását határozták el. A munkálatok megindultak s alig hatoltak a fúrógépek 80—100 méter mélységre, szénrétegekre bukkantak.

Azonnal értesítették a prágai állami geológiai hivatalt, mely nyomban bizottságot küldött a helyszínére, s ez hamarosan megállapította, hogy Tardoskedd, Nagysurány, Dögöspuszta, Annamajor körletben hatalmas szénrétegek vannak, melynek hamaros feltárása egyetemes nemzetgazdásági érdek.

A bizottság tárgyalásokat kezdett az érdekelt községek elöljáróságaival s a tárgyalások néhány hét után eredményre is vezettek. A szerződést Tardoskedd községgel már megkötötték s azt a felsőbb hatóság soron kívül már jóvá is hagyta.

A szerződés értelmében az aussigi Obchodná Spolecnost még 1928-ban tartozik a szénterületek feltárását Tardoskedd község területén megkezdeni.

A megkezdéskor a község 7500 koronát kap s minden további esztendőben ezer koronával többet. Amikor a szénbányászás megkezdődik, akkorra a község a bányászott szénből részesedést kap, mégpedig a kitermelt mennyiség félszázalékát.

Kikötötték azt is, hogy a község összes iskolái és a közintézmények örökidőkre ingyenesen kapnak szenet s a bányamunkálatoknál elsősorban tardoskeddi munkásokat fognak alkalmazni.

Már ebből a szempontból is nagy jelentőséget kell tulajdonitanunk ennek az eseménynek, mert ebben a községben ma több mint 500 munkanélküli álló ember él, ami az ottani gazdasági és szociális viszonyokra jellemzően szomorú fényt vet.

PMH 1928-01-22 / 18. (1645.) szám

A magyaroknak csak elvétve juttatott földet a birtokreform

A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának közgyűlése Érsekújvárott — Jaross Andor kritikája a földreform végrehajtásáról — Érsekújvár, február 21.

A magyar nemzeti párt érsekújvári járási szakosztálya vasárnap nagyszabású keretek között tartotta meg közgyűlését Jaross Andor elnök megnyitó beszédében ismerteti a gazdasági helyzetet. A szociális biztosítás reformja körül teljes a bizonytalanság, pedig a reform égetően szükséges, hiszen a törvény minden magyar holdat 48 K adóval terhel meg.

Az adózásban sem tisztult a helyzet. Az adókat visszamenőleg foganatosítják s alig van adózó, aki a sokféle teher között kiismerné magát. A legnagyobb sérelmek a földbirtokreform terén érik a magyarságot A sérelmek elkendőzésére nemrég Erdély Jenő bécsi emigráns újságíró könyvet irt, s abban azt bizonyítgatja, hogy a kisebbségi magyarság nagyon meg van elégedve helyzetével, hiszen adót alig fizet, sőt annyi földet kap, hogy sok helyütt már nem is igényel annyit, amennyi fölosztásra vár s igy szükségből telepeseket kénytelenek ilyen helyre hozni. Hogy ez mennyire tendenciózus hamis beállítás, elég reá fölhozni néhány Érsekújvár-környéki adatot.

A szakosztály területén őt olyan község fekszik, amely szinmagyar s 300-nél több lakossal bir (Tardoskedd 6000, Udvard 5000, Naszvad 2000, Perbete 4000, Kürt 3000), ezen községek egyikében, annak dacára, hogy nagy Latifundiumok vannak részben a községek határában, részben a szomszédban, egyetlen-egy hold föld sem jutott magyar ember kezébe.

Néhány községben, mint Andódon és Besenyőn, szintén legfeljebb csak kis bérleteket kaptak. Más a helyzet már a vegyes lakosságú községekben, milyenek Czuz, Für, Nagy- kér, Kismánya. Ezen községek túlnyomó többsége magyar s ami földet itt kiosztottak, az szintén nem a magyaroknak jutott.

Ezek a községek, mivel a legutóbbi népszámlálási adatok alapján papíron szlovák többségűek, már bővebben részesültek földkiosztásban. Koltán 600, Jászfalun 300, Csehin 300, BáBromlakon 1000, Ujióton 1000, Szemerón 600 holdat osztottak ki a lakosságnak. Miután a nyelvi sok esetben pontosan nem volt kifürkészhető, itt már magyaroknak is jutott néhány hold, de csakis a szlovákság álarca alatt.

Így fest a földbirtokreform a gyakorlatban

A csehszlovák köztársaság ez évben üli fönnállásának tízéves jubileumát. A köztársaság elnöke azt mondotta újévi beszédében, hogy ebben az évben revideálni kell mindazt, amit tíz év alatt elhibáztak. A javítandók között van a magyar probléma is. A földreform gyakorlati végrehajtásában tiz éven keresztül az a rejtett törekvés érvényesült, hogy a köztársaság politikái határa a telepítések révén egyúttal etnográfiai határ is legyen. Ne akarják eltüntetni a föld színéről a Szlovenszkó déli részén 30, sőt néhol 50—60 kilométeres széles sávban lakó milliónyi magyar népet.

Jaross elnök ezenkívül beszámol az udvardi és naszvadi mezőgazdasági tanfolyamok sikeréről. Pintér Béla indítványára a szakosztály elhatározza, hogy a tavasz folyamán vasárnapi előadásokat szervez a községben.

Végül Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő nagy szaktudással ismertette a szociális biztosítási törvényt és az adótörvényt. Előadását lelkes ovációval fogadták.

PMH 1928-02-22 / 44. (1671.) szám

Eredménnyel zárult a főiskolás cserkészek néprajzi pályázata

Budapesti szaktudósok bírálták meg a Szent György Kör pályázatára beérkezett munkákat — Tardoskedd község néprajzi leírása nyomtatásban is megjelenik

Korunk magyar szellemi áramlataiban elementáris erővel jelentkezik a falu, a föld, a faj, a parasztság felé való fordulás. Ezek az áramlatok a kisebbségi magyarságot sem kerülték el. A minden újat leghamarabb felfogó fiatalság erős szociális érzékével, magáévá tette a magyar faj mai nagy reprezentánsainak gondolkozásvilágát és úgy egyetemi hallgatóink, mint cserkészeink és középiskolás diákjaink között megindult, a magyar falu iránti fokozott érdeklődés. Ennek a mindennél magyarabb eszme-irányzatnak komoly eredményét jelenti az a néprajzi pályázat, melyet a Szent György Kör irt ki a falun lakó diákok számára s amely pályázatnak eredményét most a magyar népoktatás hírneves tudósai is elismerték. A pályázóknak egy kisebbségi magyar falu teljes néprajzát kellett tárgyilagosan leírniuk. Mindössze két pályázat érkezett csak be, de a pályázat ügye igy is fontos eseménye marad kisebbségi kultúrtörekvéseknek." Nem jelent ugyanis kevesebbet, mint azt, hogy a magyar tudományos élettől elzárt kisebbségi magyar ifjúságban bent csírázik már a csehszlovákiai magyar tudományos munka s annak is legszebb, mert legmagyarabb része: a kisebbségi magyar néprajz.

A beérkezett érdekes pályamunkák megbírálására a Szent. György Kör Solymossy Sándor dr. budapesti egyetemi magántanárt, az Ethnográfia folyóirat tudós szerkesztőjét és Györfíy István dr. nemzeti múzeumi igazgató-őrt, a tárgyi néprajz kiváló kutatóját kérte fel, akik a felszólításnak a legnagyobb készséggel tettek eleget.

Tíz év óta ez volt az első eset, hogy a magyar tudományos élet szakemberei a kisebbségi sorsra jutott magyarsággal kapcsolatba kerülhettek.

A két tudós szigorú bírálata diákjaink első tudományos kísérletéről néhány nappal ezelőtt jelent meg A Mi Lapunk hasábjain.

Az értékes bírálatokból megtudjuk, hogy az első pályamunkának a címe: „Szülőfalum", szerzője Csécsy Pál; 35 sűrűn teleirt ivlapon adja Csecs falu (Kassa mellett) hely- és néprajzát. A második pályamunka Tardoskedd falu és népe ismertetését foglalja magában 73 ivoldalon, szerzője: Morvay Gyula. Solv- mossy professzor véleménye szerint ez az utóbbi pályamunka teljes mértékben megérdemli a díjazást, míg az első dicséretre érdemes.

A magyar népkutatás neves szaktudósainak megtisztelő véleménynyilvánítása alapján a Szent György Kör vezetősége Morvay Gyula pozsonyi egyetemi hallgató pályamunkáját 700 koronával jutalmazza, a második dijat képező 300 koronát pedig Csécsy (Weiser) Pál prágai egyetemi hallgatónak osztja ki.

A Kosztolányi-turné sajnálatos félreértésen alapuló betiltása következtében szenvedett súlyos anyagi kár arra kényszeríti a Szent Görgy Kört, hogy a pályázók jutalomdiját csak az ősz folyamán fizesse ki.

Tardoskedd néprajzi leírását kellő átalakítás és kibővítés után a főiskolás cserkészek könyvalakban is kiadják, ezzel is szolgálni akarván a csehszlovákiai magyar néprajzi kutatás fellendítendő ügyét.

PMH 1928-04-06 / 82. (1709.) szám