A kettős kereszt titka
A keresztnek a titkát nem ismerik sajnos sokan. A titkot csak a rovásírással lehetséges megfejteni! A magyar ősvalláshoz kötődik.
A kettős kereszt a rovás ábécé "gy" betűjele volt, s mint ilyen, a magyar ősvallás tanításainak is legfőbb, legintőbb jele. Az ősi rovásjeleknek nem csak hang, de fogalomértékei is voltak. Néha nem is egy, hanem több.
A rovás gy-nek, vagyis a kettős keresztnek a fogalomértéke: egy. Érdekes, hogy vajon egy nyilvánvalóan három vonalból álló jelnek, miért pont egy a fogalomértéke?
Aki kicsit is jártas a magyar mondavilágban annak ismerős szám kell hogy legyen a három. De a keleti tanítások (Hinduizmus, Buddhizmus) is mindig hármas világról beszélnek.
A rovás gy, vagyis a kettős kereszt pedig egyben három jel, amik egymásból, egymásra épülnek.
Ha egy vonalat eltávolítunk, egy rovás i-betűt kapunk, aminek fogalomértéke: Isten
Ha még egyet, marad egy egyenes vonal, ami az sz-betű volt őseink ábécéjében.
Ennek a betűnek fogalomértéke: szer. A szer szógyökünk az egyik legjelentősebb ősi gyök, jelentősége sajnos napjainkra szinte teljesen háttérbe szorult, de többek között a szer-elem, a szer-etet gyöke, őseink szerint a világ alapritmusának meghatározója.
A kettős kereszt tehát egy olyan jel, ami hordozza magában a világ legnagyobb bölcsességét. Hisz ha felbontjuk ezt a jelet, akkor látjuk, hogy tartalmazza a földön fellelhető legnagyobb bölcsességet, a hármas világ alaptörvényét.
Ez a törvény pedig a következő: A szeretet és Isten, egy!
A kínai je¬lek között is szerepel a kettős-kereszt.
A következő képen a kínai egyketted (1/2), utána pedig, az énlakai unitárius templom 1668-ból származó feliratá¬nak részlete látható. E részlet olvasata jobbról balra haladva: EGY az Isten: /Hátulról előre kell olvasni:
Húsz-harmincezer évre visszame¬nőleg nem mondhatjuk ugyan meg e jel je¬lentését, de úgy három-négyezer év¬vel ezelőttől már biztosan tudjuk, -írja Varga Csaba.-
A kettős-kereszt ekkortól adatolható je¬lentése ugyanaz, mint a székely ábécé¬ben: EGY. Ez számnév is, de Isten neve is. Ennek oka az, hogy a régiek szerint „minden egy, és egy minden", s „csak az egy teremtetlen". Ezért EGY maga az Isten. (Vagyis nem arról van szó, hogy istenből egy darab van, s nem négy, nyolc, netán húsz, hanem hogy Isten maga ez a szám: 1.) /Lásd, a „Magyar lovagkönyv” első részében az egyházi lovagrendekről szóló részben írt, a gnoszticizmusról, valamint a Sárkányrend jelvényének gnosztikus eredetéről!
III. Béla pénzén, mikor először megjelent a kettős-kereszt, akkor még halmok nélküli, lebegő; - IV. László király és III. Endre pénzein viszont már hármas-halmon látható. Ekkor vetődhetett fel a felismerés a székely elmében, hogy a III. Béla óta lebegőn, halmok nélkül használt kettős-kereszt a vörös pajzson, valójában az ékírással olvasva „Isten” neve, és ha alá tesszük a három halmot, akkor úgy olvasandó, hogy ”Isten országa”.
Ezért lett a XIV. század végére a királyi tanács báróinak a jelvénye, s ez időtől az államhatalom hivatalos jelképe, míg az Árpád-sávos pajzs a királyi család Árpádok örökségére hivatkozásának a jelvénye. Bár I. Károly király az Anjou liliomokkal egyesített Árpád-sávos címert viselte, az ő fia, Nagy Lajos már használta ismét a kettős-keresztet, de az ő idejében még mindig halmok nélkül szerepelt a címeren. Csak a század végén jelenik meg az ország- címerben is a hármas-halom. Vagy pld. A budai egyetem 1389. évi címerén is ekkor jelenik meg! Megfigyelhető az Apor család történetében a vallásos hitbéli fejlődés: Opo Úr Kevend még rabonbán volt és a pogánnyal kevert keresztény vallás vezetője, utódai az Aporok közül is többen, még egy jó ideig; leszármazottja, Báró Apor Vilmos püspök, pedig már XX. századi keresztény vértanú, akit a XXI. század elején a pápa a katolikus boldogok sorába avatott. (Lehoczky József megjegyzése)