Odeschalchi herceg Tardoskedden

Odeschalchi Livio herceg szolcsányi kastélyából e hó 7-én Tardoskeddre érkezett, dr. Machovics Gyula pápai titkos kamarás, plébános látogatására. A herceg nagy tetszéssel szemlélte a nemrégen renovált gyönyörű templomot, s annak stylszerű paramentumait. Innen 8-án dr. Machovicscsal Vág-Ujhelyre utazott, hol Pongrácz Adolf grófnak vendégei.

ESZTERGOM folyóirat 1897.4.11.

Gazda- és iparos-szövetkezet Tardoskedden

Tardoskedden nagy fontosságú intézményt léptetett életbe dr. Machovics Gyula pápai titkos kamarás, plébános, mely a ker. felebaráti szeretetnek egyik legszebb ténye lesz. Ugyanis már régi óhajuk volt a tartoskeddi kis gazdáknak, hogy olcsó kamatra vehessenek fel kölcsönt; mert zsidó takarékpénztáruk csak nagy kamatra pl. 13%-ra adott csekély pénzt 25—30 frtot. E bajon feltűnően segit a most alakított »gazda- és iparos segély szövetkezet«, melynek élén a fáradhatatlan plébános áll. A szövetkezetnek több mint ezer részvényese van, kik vasárnaponkint 10—10 krajcárt fizetnek be öt éven keresztül s csakis 2%-ot kapnak. Igy válik lehetővé a segély, hogy a szövetkezett 4% kamat fejében ád kölcsönt. Nagy előnyére válik a szövetkezetnek, hogy hivatalnokot nem kell fizetnie; mert a nagy munkát az igazgatósági elnök végzi ingyen, támogatva a község színe-javából választott tisztviselőktől. Az alapszabályok oly üdvösen és célszerűen intézkednek, hogy a szövetkezeten Isten áldása lesz, prosperálni fog! S mi lesz a lelkiismeretes, buzgó elnöknek jutalma ! Nem az általános elismerés, hanem az uzsorások bősz haragja! De a ki haragszik, annak nincs igaza és ez bő jutalom!

ESZTERGOM folyóirat 1897.4.25

Adomány a tardoskeddi templomnak

Körmendy György jegyzőnek hitbuzgó neje, vallásos érzületének szép jelét adta, mikor Gyula napján remek aranyhímzésű bíbor plüsehe antipendiumot ajándékozott a templom főoltárának. A drága (150 frt) antipendium értékét kétségtelenül növeli az, hogy a himzési munkát az adományozónak szépreményű leánya, Adika végezte a tardoskeddi apácák felügyelete alatt. Utóbbiak pedig ritka szép hímzésű fehér moire selyem vánkosokkal gyarapították a templom diszes paramentumait. Ujabb időben általában dicséretes zelus domus Dei ragadja el Tardoskeddnek nemcsak intelligenciáját, hanem gazdag és szegény népét is, mindnyájan vállvetve fordítanak gondot Isten házára, buzditólag hatván reájuk lelkészük példája, ki nagy áldozatok árán varázsolta e dezolált templomot szent hellyé!.

ESZTERGOM folyóirat 1897.5.23

Vizsgálatok Tardoskedden

Szemerényi Károly, pozsonyi kanonok, gyémánt misés pap, nevezetes emléket hagyott maga után Tardoskedden: az »Üdvözítőről« címzett apácák zárda-iskoláját.
Ezen intézet közel egy évtized óta törekszik a kegyes alapitó intencióinak megfelelni: »ut nova sint omnia : corda, vocet et opera.« Mennyi sikerrel, azt szépen igazolják a lefolyt héten tartott vizsgálatok, melyeket mind végig előkelő közönség és a növendékek szülei hallgattak meg; s. meggyőződtek arról, hogy jobb kezekre alig bízhatták volna a leány nemzedék oktatását, nevelését.

ESZTERGOM folyóirat 1897.6.27

Tardoskedd ünnepe

Tardoskeddnek zöld borággal nem díszlő vidéke nemcsak Bachus édes nektárát nem, de még élvezhető ivóvizet sem nyújtott. Mindkét bajon segített a község érdemes bírája. A szelid lejtőkön már kúsznak a szőllőindák, a község főterén pedig pompás artézi kutat fúrtak, melyből immár 313 m. mélységből a legegészségesebb víz bugyog. A víz hőfoka 14° Reaumur; vegyileg még nem elemezték, de határozottan vas és kéntartalmúnak mondható. A mióta e vizet isszák, azóta az egészségi állapotok is feltűnően javultak. Nem lehetetlen, hogy Tardoskedd idővel gyógyhely lesz. E kút Juhász Ferenc érdeme, az ő költségén fúrták azt. Miután oly nagyfontosságú jótéteményt tett evvel, a király ő felsége az ezüstérdemkereszttel tüntette ki, melynek ünnepélyes feltűzése e hó 22-én volt számos megyei tisztviselő, a környék intelligenciája, a járás valamennyi jegyzője s birája jelenlétében. Megelőzőleg az egész vendégsereg dr. Krausz alispán és Turcsányi Ödön főszolgabíróval a templomba vonult, hol Machovics Gyula dr. pápai titkos praelátus ünnepélyes misét mondott, mialatt györösi Csepreghy Károly régi magyar egyházi dalokat énekelt. A gyönyörű templom, a mely egész Nyitra vármegyében ritkítja párját, a fényes istentisztelet nagyban meghatotta a jelenvoltakat, mit mise után ékes szavakkal tolmácsolt Turcsányi Ödön dr. Machovicsnak. Majd a főtéren ugyancsak Turcsányi ünnepélyesen feltűzte Juhász kebelére a keresztet. Ekkor dr. Machovics, ki teljes díszben Fallenbüchl Ferencz tanár kíséretében jelent meg, lendületes, megkapó beszédben fejtegette az érdemkereszt jelentőségét s Juhász bokros érdemeit. Harsány éljenzés követte a nagyrabecsült, neves szónok szavait, mire Roszival Mihály kisváradi biró meghatóan üdvözölte Juhász birőt. A kut megtekintése után zenekíséret mellett Juhász kúriájába vonult a diszes vendégsereg. Itt kellemes lombsátor alatt dúsan teritett asztalok várták őket. A legkitűnőbb hangulatban folyt le a díszebéd, melyet szellemes toasztok fűszereztek. Elsőben Krausz István alispán, országgyül. képviselő a király ö felségére ürítette poharát. Utána Fíadár komjáthi jegyző éltette az ünnepeltet, kit valamennyi biró s honpolgár mintaképül mutatott be. Majd dr. Machovics imponáló alakja emelkedett fel; ritka szellemességgel kiemelvén a közte és Krausz közötti politikai ellentétet, elismerőleg szólt Krausz jó törekvéseiről, keresztény érzelmeiről, miért is szívből üdvözli őt Tardoskedden. Egyúttal a megindulástól szóhoz nem juthatott biró nevében megköszönte Krausz figyelmét s a vendégkoszoru megtisztelő jelenlétét. Leirhatlan lelkesedést keltettek dr. Machovics praegnans szavai, mely a zene akkordjai közt elvegyült zúgó éljenzésbe tört ki. Még számosan tósztoztak, de ezek közül különösen kiemelendő Roszival Mihály kisváradi biró szellemdus pohárköszöntőivel, melyekben ritka éle, széles ismeret s mély tapasztalat nyilatkozott, ugy, hogy mindenkire frappáns benyomást tettek. Még egyszer beszélt Krausz s e szavait dr. Machovicshoz intézte Hálával köszönte meg neki, hogy e szép ünnepélyt, mely kétségtelen a község ünnepe, nagyrabecsült jelenlétével megtisztelte s annak fényét, úgy egyházi ténykedésével, mint gyönyörű szónoklatával impozánssá tette. Dicsérte Tardoskedd körül szerzett halhatatlan érdemeit, buzdította a tardoskeddieket, hogy ily ritka kitűnő lelkipásztorért hálálkodjanak Istennek, de őszintén kívánja, hogy önfeláldozó, önzetlen hazafias működését s egyházi érdemeit Ő Szentségén kívül a királyi kegy is méltóképen jutalmazza. Turcsányi főbiró szintén éltette a praelatust, kit mindnyájan rajongó tisztelettel környeztek. Ebéd után dr. Krausz, Turcsányi s a főbb tisztviselők dr. Machovicsot meglátogatták, majd közelebbről szemlélték a templomot, hol őket Fallenbüchl Ferenc is kalauzolta. Biróéknál a mulatság persze még soká folyt egészen hajnalig. A Tardoskeddiek előtt pedig felejthetetlen lesz a kitűnően sikerült ünnepély, mely oly szép emléket fűz a nevezetes kúthoz!

ESZTERGOM folyóirat 1897.7.11

Ismét csak szövetkezet

Tardoskedd, július 10. Szövetkezetekről olvasunk minduntalan e lap hasábjain. Megnyugtató jele ez annak, hogy főmegyénk papsága mindjobban bepillantja működése nagy terét, a mely nemcsak a templom és iskola szük falai közé szorul, hanem messze azontúl terjed. Ma az evangéliumot uton-utfélen kell hirdetnünk, sőt mintegy utána vinnünk a népnek. Ha megmutatjuk, hogy szeretjük őt, akkor tűrhetetlenül fog ragaszkodni hozzánk. Frappánsul bizonyítja ezt egy megdöbbentő eset. melyet valahol olvastam, hogy Sue Jenő házában felakasztja magát valaki, mivel azt gondolja, hogy az szereti öt és azért inkább akar ott meghalni.

De mivel mutassuk meg mi, hogy szeretjük a népet? Avval, hogy vele parolázzunk s tréfálgassunk, vagy hogy viskóikba menjünk s ott borozgassunk ? Az ilyen népszerűség nem vall finom lélekre, sem művelt kedélyre — bár meglehet, hogy a rövidlátó parasztnak imponál. Az igaz szeretet találékony és módját leli, hogy electualódjék. A lelkipásztori szeretet egyik legszebb módja napjainkban a szövetkezeti ügy felkarolása.
Pénz kell az embereknek. De honnét teremtsünk annyit, hogy sok embert kielégítsünk ? I Meg kell tanítani őket arra, hogy tudjanak önmagukon segíteni. A nagy teher, mely alatt egy 1 ember összeroskad, könnyű pehely lesz száznak kezében. Álljanak össze, fizessenek vasárnaponkint 10 krajcárt a szövetkezeti pénztárba, akkor rövid idő múlva segíthetnek magukon ! Naiv tanács ez, gondolja valaki magában ! Kérem, majd tényekkel számolok be.
Tardoskedden április elején alakult meg a hitelszövetkezet és pedig egészen eltérőleg azoktól, melyekről utóbbi időben olvastunk. Mint cime is mutatja:

»Gazda és iparos segély-szövetkezet«, főcélja a könnyű segély nyújtása; melyet csak mellékesen, mintegy »remote* követ a takarékosságra való szoktatás. A mi szövetkezetünk tagjainak áldozatot kell hozniok; kezdve az igazgatósági elnöktől az utolsó részvényesig és azért a nyerészkedés a lehető legszűkebb korlátok közé szorul. Az első évben a részvényesek nem kapnak kamatot, a többi négy évben, mivel öt esztendőre alakult meg, 2% kamatot kapnak. Egy részvényesnek legfeljebb tiz részvénye lehet, de tetszés szerint is lefizetheti ennek összegét. A kik pénzre szorulnak, azok jelentkeznek az igazgatóságnál, amely határoz a fölött, vájjon adható-e a kérvényezőnek segély. Ha megszavazták, ugy 4% kamat mellett váltóra kap pénzt. Eddig tizenkét vasárnapon át 2000 frt gyűlt egybe az aprólékos befizetésekből és már is ötvenkét embernek adtunk segélyt. A felvett pénzt többnyire arra fordítják, hogy a helybeli takarékpénztárnál, melynek részvényesei nagyobbrészt érsekujvári zsidók, törlesszék adósságaikat.

Es miért teszik ezt ? Mert e zsidóI takarékpénztár nyúzza az embereket, 27%-ot kért ! kamat fejében. Már most is érzik a szövetkezet jótékony hatását, mi lesz majd öt év múlva, vagy később, ha a nép kitartó marad ? Felszabadul a speculánsok igája alól! Mert e rövid kimutatásban már szerencsés auspiciumát látjuk a szövetkezet további fejlődésének, prosperálásának.
Hát a takarékosságra való szoktatást hogy eszközöljük? Aki nem fizeti rendesen részvényeit, az elveszíti pénzét. Ez ösztönzi az embereket, hogy azt a néhány krajcárt megtakarítsák. Miután a szövetkezetnek kiadása alig van, öt év múlva szép osztalékot is kapnak ; a 2% kamat legalább is 3 %-ra fog emelkedni. Kiadása nincs a szövetkezetnek, mivel az igazgatósági elnök dr. Machovics Gyula és segédei ingyen végzik a munkát. A könyvelés és kezelés végtelenül egyszerű ; mivel a szövetkezet más pénzintézetektől független. Nem is vesz fel kölcsönt másoktól, hanem csak annyit ád a kérvényezőknek, a mennyi begyűlt; ez egyúttal a biztos ut, a mely a bukást kizárja.
Vivant sequentes, mert »a tett halála, a hosszú megfontolás*. (Madách.)

Fallenbüehl Ferenc, ESZTERGOM folyóirat 1906.3.18

Tardoskedd (Nyitra m.) népe gyönyörűen ünnepelte meg március 15-ét

A »Kath. Egyesületi Ház«-ban, melynek termei zsúfolva voltak közönséggel, következő műsorral folyt le az ünnepség : 1. Hazánk állapota 1848. előtt: Csepreghy K. főtanitó. 2. Nemzeti dal, szavalta Balogh J. ifj. egyl. tag. 3. 1848. március 15. lefolyása és fontossága, óriási hatással: Szkalka Lajos tanitó. 4. »Hát még mindig?« (Pósa L.), szavalta Soóky Kálmán. 5. Buzduljunk hazaszeretetre a szabadsághősök példáján: Bányász E. s. lelkész. 6. Himnusz, Kossuth-nóta. Rendkívül kedves meglepetést szerzett
id. Tóth Mihály egyházfi váratlan fellépése, ki öreg kora dacára ifjui lelkesedéssel és igazán remekül szavalt el több hazafias és egészen időszerű költeményt. A pompásan sikerült ünnepély rendezése Szkalka Lajos tanitó érdeme.

ESZTERGOM folyóirat 1906.7.29

Keresztény szociális munkás-egylet megalakulása Tardoskedden

F. hó 22-én kitűnően sikerült keresztény szociális munkásgyűlés volt Tardoskedden. Több ezer hallgató, valamint a vidék intelligenciája jelenlétében, Machovich Gyula dr. a falu derék plébánosa mondott egy rövid, de nagyon tüzes beszédet, majd a keresztény szocializmus egyik lánglelkü bajnoka Szalánczy Andor lejtette ki a keresztény szocializmus mibenlétét még pedig oly meglepő szellemességgel, oly tudással, hogy az egész hallgatóság rajongásig lelkesedett érte. Beszéde, mely körülbelül másfél óráig tartott, rendkívül nagy hatást ért el. Utána Bányász Endre tardoskeddi segédlelkész beszélt a jelenlevő szociáldemokrata munkásokhoz s arra szólította fel őket, hogy csatlakozzanak mindannyian a keresztény szocialistákhoz. Végül Dr. Machovich kimondotta a keresztény munkásegylet megalakulását, melynek eddig 220 tagja van. A vörösek 50-en vannak. Hogy mily erős hitélet s keresztény szociális szellem uralkodik a községben, annak fényes bizonyítékául szolgál az a körülmény is, hogy az olvasókörön, hitelszövetkezeten, legényegyesületen s fogyasztási szövetkezeten kivül legújabban alakulóban van még a kath. iparosok köre is. Isten áldása legyen az önzetlen s fáradságos munkán !

ESZTERGOM folyóirat 1910.10.9

Öntudatos nép

Tardoskedd község az eddigi hat teremből álló népiskolát öt új tanteremmel bővítette tisztán községi költségen. Az igy 11 tanteremmel biró hatalmas iskola megmaradt hitvallásos iskolának. Méltán nevezhetjük a tardoskeddieket „öntudatos lelkeknek", mert tudják, hogy lelkükért és gyermekeik lelkéért mindent meg kell tenniök. Az államosítás csak a tunya és fukar népekre következik el. Az új tantermek közül kettőt az apácák vettek át, a többi három tanítói állásra Klauzál Józsefet, Kropacsek Imrét és Urbán Károlyt választották meg.

ESZTERGOM folyóirat 1910.10.23

Uj iskola Tardoskedden

Külső megnyilvánulásában egyszerű, de lényegét tekintve szép és fölemelő ünnepélye volt az egyházmegyénkhez tartozó Tardoskedd nagyközségnek. Az újonnan épült fiúiskolát szentelték ott föl a mult vasárnap. Ugyanis a község, igazán a legnagyobb elismerést érdemlő áldozatkészséggel, az eddigi fiú- és leányiskolát új tanítói állások szervezése által kifejlesztette és a régi iskolaépületek helyébe két teljesen új iskolát építtetett. Az egyik 6 osztályos fiúiskola, a másik 6 osztályos leányiskola. Mindkettőnek épülete emeletes és a modern követelményeknek mindenben megfelelő tantermeken, iskolai helyiségeken kivül magukban foglalják a tanítói lakásokat is. Igy a leányiskola a tanítást végező irg. nővérek zárdáját is. A két szép épület a róm. kath. szellemű népnevelésnek fog helyéül szolgálni, amint a fölirásaik is jelzik: Róm. Kath. Fiúiskola, Róm. Kath. Leányiskola. A község kulturfejlődésében az iskolák létrehozatala fontos és a jövő időkre messze kiható esemény. Megjelöli az irányt, amelyben minden községnek haladnia kell, ha jövő boldogulásának alapjait akarja megvetni. Tardoskedd a plébánosának, dr. Machovits Gyula pápai kamarásnak csak hálás lehet, hogy a két kulturintézet fölépült. Dr. Machovits nevét már sok nemes célú intézmény dicséri, melyet a községben ő hozott létre. Alapított egy, ma már virágzó ker. fogyasztási és hitelszövetkezetet; egy kath. egyesületi házat iparosok, gazdák, legények és leányok számára külön-külön helyiséggel; egy temetkezési egyletet, stb. Az ő fáradozásának eredménye "a két róm. kath. iskola kifejlesztése is. Ö vetette fel az eszmét és mikor a községi elöljáróságban, a község polgárságában az eszme kivitelére készséges munkatársakra talált, ő járt utána a megvalósításnak. A szentelés a község nagyszámú lakosának jelenlétében folyt le. Ünnepélyes menetben, az iskolás fiúk és lányok sorfala között vonult át az elöljáróság a templomból az iskolához. A szentelést dr. Machovits plébános végezte, szentelés után pedig szép beszédben fejtette ki az iskola célját és rendeltetését, majd köszönetet mondott a község polgárságának a nemes szivű áldozatkészségért, amellyel lehetővé tették az iskolák megépítését. Az ünnepély után nagy mise volt, mely alkalommal a templom megtelt a hivők sokaságával.

ESZTERGOM folyóirat 1925.6.7.

Tardoskedd Ünnepe

Kurinszky Ferenc Érsekújvár és környéke mostani állami tanfelügyelője a cseh megszállt terület ama hivatalos közegei közé tartozik, akik magyarfalásukkal szereztek maguknak nevet. Pedig ez a Kurinszky a magyar uralom idején mint felvidéki tanitó azzal vonta magára a figyelmet, hogy füzetet adott ki: „Hogyan magyarosítsunk ?" cimen s maga járt elől a magyarosítás utján. Most mindezt vissza szeretné csinálni s hogy feledtesse múltját, tüzzel-vassal irtja a magyart.

Legutóbb is gyűlésre hivta tanítóit Érsekújvárba. A gyűlésen nekitámadt a magyar tanítóknak s más híján azzal vádolta meg őket, hogy nem tudnak tornát tanítani. Minden dicséretet a cseh tanítókra szórt, akik — szerinte — e tekintetben is „nagyszerű" eredményeket érnek el. Beszéde végeztével szót kért a tardoskeddi tanitó és az egész magyar tanítóság nevében erélyesen visszautasította a tanfelügyelő vádját; a maga személyére nézve pedig egyenesen kikérte magának. S hogy bebizonyítsa a vád alaptalanságát, késznek nyilatkozott a tanfelügyelő és a gyülekezet hozzájárulásával rögtönzött félórás előadásban bemutatni, hogyan tanit tornát ő s vele együtt minden magyar tanitó, akik rendszeres pedagógiai kiképzés, nem pedig politikai szolgálatok révén jutottak a tanítói állásba. E bátor fellépésre megszeppent Kurinszky úr s némi magyarázkodás után nem adott engedélyt az előadás megtartására. Ezzel elintézettnek hitte az egész ügyet. A tardoskeddi tanitó azonban nem igy gondolkodott. Fájt neki a megbántás s érezvén igazát, teljes elégtételt akart. Hazasietett s nagy tornaünnepélyt készített elő. Mikor már apró részleteiben is kidolgozta az egész tervet, begyakoroltatta növendékeivel a szebbnél-szebb tornagyakorlatokat; megtartotta az ünnepélyt. Meghívta rá a magyar tanítók tornatanításával elégedetlen tanfelügyelőt is s az egész falu apraja-nagyja jelenlétében bemutatta, hogyan tanítanak tornát a magyar tanítók. A magyar nemzeti viseletben felvonult leánykákkal, de különösen a lobogós ingű s gyolcsgatyás magyar fiúkkal olyan produkciókat mutatott, hogy a tanfelügyelőnek a csodálkozástól leesett az álla, a magyar falu egész lakossága pedig lelkesen tüntetett tanítója mellett. A tüntetést látva, Kurinszky is megemberelte magát s elégtételt szolgáltatott a megbántott tanítónak. Záróbeszédében elismerte, hogy tévedett, amikor azzal vádolta meg a magyar tanítókat, hogy nem tudnak tornát tanítani. Amit most látott, az felülmúl minden várakozást. Tardoskedd büszke lehet a maga tanítójára. S azzal végezte beszédét: „Vajha sok ilyen Tardoskeddje volna a republikának !" Mire a színmagyar falu népéből valaki azt kiáltotta: „Akkor már régen nem volna republika, hanem Magyarország !" Hogy Kurinszky hallotta-e e közbekiáltást, vagy nem akarta meghallani, nem tudom; de tény az, hogy nem vette tudomásul, mert az őszintén nyilatkozó magyar atyafit nem zaklatta senki.

ESZTERGOM folyóirat 1914.10.4.

Tardoskkedd nagyközség várja a sebesülteket

Tardoskedd hazafias magyar népe szintén kiveszi a részét a sebesültek ápolásából. Miként értesülünk, a fiúiskola s az óvoda kórházzá van átalakítva s e napokban 150 sebesültet kapnak. A község lakossága igen meghatóan viselkedett, mert 24 óra alatt összehoztak 160 pazarul berendezett ágyat és 160 ember részére fehérneműt. A betegek ellátásáról bőven lesz gondoskodva, mert ellátásukra a kincstár fizet naponkint és személyenkint 1 K 07 fillért, s ez elég, mert a lakosság már is összehordott zsírt, tojást, lisztet, burgonyát, hüvelyest stb. Tardoskedd megszavazott 1000 K-t és a szomszéd községek, ahol betegek elhelyezve nem lesznek, azok is megszavaznak 800—1000 K-t. S ezeken felül a vadásztársaság felhatalmazta a jegyzőt, hogy annyi vadat adjon a sebesülteknek, amennyire szükségük lesz, s igy reménylik, hogy a szegény betegek ugy lesznek ellátva, mint kevés helyen. Tardoskeddi sebesült már 17 részesül ott házi ápolásban, nagy szerencse, hogy az oroszok golyói nagy kárt nem okoznak katonáinkban, a seb szépen és gyorsan gyógyul.

ESZTERGOM folyóirat 1905.8.20.

Házszentelés

Igazi családi ünnepély színhelye lesz ma Tardoskedd nagyközség. Ma szenteli ugyanis Csernoch János dr. prelátus-kanonok, a község lelkes s fáradhatatlan plébánosa, Machovich Gyula dr. meghívására és az egész lakosság legnagyobb örömére a község kath. egyleti házát. Az ünnepi szent beszédet ugyancsak a szentelő főpap tartja. Az ünnepségek programja: 1. D. e. 9 órakor ünnepi sz. mise. 2. Közvetlenül a szent mise után az egyleti ház megáldása; ezzel kapcsolatban a Kath. Kör 10 éves fönállásának megünneplése. 3. Délután 1 órakor társas ebéd a Kath. Egyleti Ház nagytermében, melyben hölgyek is résztvesznek. Este 7 órakor műkedvelő színielőadás. Szinre kerül Csepreghy Ferenc »Sárga csikó« c. népszínműve. Előadják az ifjúsági egyesület tagjai.

ESZTERGOM folyóirat 1905.8.27

Tardoskedd örömünnepe

Hogy mit létesíthet a buzgó pap és lelkes tanitó egy községben, arra tanulságos példa Tardoskedd községe (Nyitra m.) Van hitel-szövetkezete és fogyasztási szövetkezete a nép anyagi javának előmozdítására, van tiz év óta fennálló kath. olvasóköre, melyet nemcsak megalakított a vezetőség, hanem kitartó gondos munkával vezet is, van egy év óta szép sikerrel működő legényegyesülete és leány-egyesülete.
Mindezen szép és nemes intézmény létesítése a lángbuzgalmu és angyalszivü plébános, dr. Machovich Gyula p. t. kamarás érdeme. Nem elégedett meg ez intézmények alakításával és vezetésével, hanem megfelelő helyiségről gondoskodott számukra, mert e nyáron egy palotaszerü »Katholikus Egyesületi Ház«-at építtetett 20000 korona költségen, melyben a felsorolt intézmények -—• a fogy. szövetkezet kivételével — pompásan elférnek. Az ifj. egyesület főterme valóságos templom nagyságú.

Aug. 20-án szentelte fel a nagyszerű épületet dr. Csernoch János p. főpap • igazán fényes ünnepségek keretében. 9 órakor papi segédlettel.

ESZTERGOM folyóirat 1905.11.5.

Tardoskedd örömünnepe

Vannak emberek, kiknek egész élete csendes munkásságban, szerény, elvonult, de annál áldásosabb működésben telik el. A világ alig vesz róluk tudomást, de annál erősebben, annál boldogabban érzi kihatásukat az a kis világ, melynek élnek. És valamint a földnek mélyén lassú, de annál erösebb munkával gyülemlik össze az izzó anyag, hogy egyszer csak utat nyitva magának, hatalmas erővel kitörjön a tűzhányóból: igy gyülemlik, igy növekszik lassan, de annál biztosabban ily tevékeny, gazdag élet nyomán a szeretet és hála melegsége annak a kis világnak bensejében, de mihelyt azután alkalma nyilik rá, hatalmas erővel tör ki és gyönyörűen nyilatkozik meg. Boldog az a nép, kit Isten ily férfiúval áldott meg. Ily boldognak kell mondanunk Tardoskedd nyitramegyei községet, melynek a jó Isten valóságos áldásul adta plébánosul dr. Machovich Gyula pápai kamarást. Magánélete a legkiválóbb, legszebb erények egész seregével ékeskedik. Lelkipásztori működése valóban példás, mintaszerű. Mindennemű ker. szociális intézmény virágzik községében. Maga létesítette, maga vezeti fáradhatlan önfeláldozással és párját ritkító áldozatossággal tartja fenn azokat. És még mindig ujabbak alakításán fáradozik. Szivjósága, felebaráti szeretete határtalan. Szerénysége, önzetlensége, alázatossága bámulatra méltó. Csak természetes tehát, hogy hivei a legnagyobb mértékben tisztelik és szeretik a párját ritkító lelkipásztort. E szeretet igazán magasztosán nyilatkozott meg és hatalmas erővel tört utat magának a jó plébános 25 éves papi évfordulója alkalmával. Hogy az ünnepeltetés elől kitérjen, csendben akarta ezüstmiséjét bemutatni az Urnák Nagyszombatban, hol 25 év előtt felszentelték. Ám azért hivei nem engedték el részüket a hála és szeretet nyilvánításából. Október 17-én, felszentelése évfordulóján káplánja ünnepélyes nagymisét mondott és rövid, de szívhez szóló beszédben buzdította a népet hálára és szeretetre Isten iránt és lelkipásztoruk iránt. A sz. mise alatt 30 iskolás gyermek sz. áldozását ajánlotta fel az Urnák a jó plébánosért s az ünnepség Te Deummal fejeződött be. Okt. 21-én a községi elöljáróság nevében a község kitűnő, buzgó kath. és ker. szociális érzésű jegyzője, Lővenstein Antal üdvözölte a jubilánst, majd a testület élén Csepreghy Károly főtanitó, végül volt káplánjai nevében — kik összejöttek üdvözlésére — dr. Babura László esztergomi papneveldei tan.-felügyelő köszöntötte fel és átadta volt káplánjai ajándékát, egy közös keretbe téve a jubiláns és volt káplánjainak diszes képét. Okt. 24-én, az első sz. mise évfordulóján a kerület papsága jött össze a szeretett paptárs üdvözlésére. Teljes papi segédlettel ünnepélyes sz. misét mondott az ünnepelt, mely alatt Adámy Rezső tanitó az egyesületi leányokkal áhítatra keltő énekeket zengett. A paptársak nevében Seyler Károly ker. esperes üdvözölte a jubilánst, méltatta papi, lelkipásztori, szociális érdemeit és átadta a papság ajándékát, ezüst keresztet mint papnak, ezüstbe vésett »Ecce Homo«
képet mint lelkipásztornak, ezüst tintatartót és tollat mint írónak. Az ünnepelt egyszerű, szívből fakadó, könnyekbe fúlt szavakkal mondott köszönetet a szeretet ily megnyilatkozásáért. Az egyesületek okt. 29-én ünnepeltek, amikor az ifjúság a színpadon előadta Csepreghy, Adámy és Szkalka Lajos tanitók buzgólkodása folytán sz. Eleknek könyekig megható történetét. Ezzel kapcsolatban fejezték ki üdvözlésüket a Kath. Olvasókör, a Legények Egyesülete s a Leányok Egyesülete képviselői. Az ünnepséget a Kath. Kör szépen sikerült mulatsága fejezte be. Adjon Isten sok ilyen derék plébánost, sok ily kitűnő és lelkes nép-barátot egyházunknak és hazánknak!

ESZTERGOM folyóirat 1913.1.19

Kanonoki kinevezés

A napilapok híradása szerint a király a dr. Csernoch János hercegprímás által felterjesztett dr. Machovich Gyula tardoskeddi plébánost kinevezte az esztergomi főszékesegyházi főkáptalan mesterkanonokává. A Pór Antal prelátus halála által megüresedett föesperesi stallumba az utána kővetkező főesperes kerül, az utolsó főesperességre pedig Molnár János prelátus, első mesterkanonok neveztetett ki. A főkáptalannak már régi vágya volt, hogy az érdemes és. tudós plébánost tagjai között üdvözölhesse, e vágy a főpásztor kegyessége folytán a főkáptalan általános örömére beteljesedett. Dr. Machovich Gyula Csáporon született Nyitramegyében. 1858 február 11-én. Tanulmányait a bécsi Pázmány-intézetben végezte s 1880. okt. 17-én áldozópappá szentelték. Garamkövesdre került káplánnak, majd 1882-ben a budavári plébániára került hasonló minőségben. 1883-ban ceremoniarius lett a hercegprimási udvarban. 1888-ban főszentszéki jegyző, 1889-ben pedig érseki titkár. 1893ban Tardoskeddre helyeztetett ki plébánosnak. 1889-ben lett pápai kamarás. 1907-ben examinator lett a prosynodalis vizsgákon. Nagyfokú irodalmi működést fejtett ki az újságokban. Nagyobb müvei: „Taxii Leo szabadgond. önvallomása." „Ámítás és Valóság." 2 kötet. „A liberalismus bün." „Az 1979. forradalom 100 éves évfordulójára." „A szabadkőmivesség elleni szövetk. kézikönyve." Mindezen könyveket „Csápori" irodalmi név alatt irta. A plébániáján áldozatos lelkipásztori életet élt és most ezen neves férfiút a városunkban székelő főkáptalan tagjaként üdvözölhetjük.

ESZTERGOM folyóirat 1913.2.16

A tardoskeddi új plébános

Haliczky Z. Béla volt érseki titkárt a hercegprímás plébánossá nevezte ki a dr. Machovics Gyula prel.kanonokká történt kinevezése által megüresedett tardoskeddi plébániára. Tekintve, hogy Tardoskedd az esztergomi főegyházmegye legelső plébániái közé tartozik és hogy Haliczky titkár dr. Machovics utódjává lesz a kinevezés legnagyobb kitüntetést és elismerést jelenti a kinevezettre nézve. Haliczky Z. Béla káplán korában az esztergomi egyletekben eredményes működést fejtett ki. Ebben az egyleti tevékenységben a főpásztor bőséges biztosítékot lát arra nézve, hogy az egyesületekben bővelkedő plébániát Haliczky teljes szakértelemmel és hozzáértő tudással fogja vezetni.

ESZTERGOM folyóirat 1913.3.9

Machovich prelátus távozása Tardoskeddröl

Az elmúlt napokban távozott Tardoskeddről, volt hívei köréből Machovits Gyula dr. az uj esztergomi prelátus-kanonok. Aki ismerte tevékenységét, áldozatkészségét, nagy munkaerejét és páratlan buzgalmát, az el tudja képzelni, mi volt Tardoskeddre a hű lelkipásztor távozása. Sirt, könnyezett, zokogott mindenki, mikor eltávozott körükből az, akit rajongásig szerettek hivei. Még ily impozánsan egy lelki pásztor sem távozott a plébániáról. Ötven tagu bandérium kisérte Őt az állomáshoz, nagyon sok kocsi megrakodva néppel és gyalogossal, az egész község kisérte a bandériumot a falutól az állomásig. A szeretetnek ez az impozáns kifejezése Machovich szeméből is kicsalta a fájdalom könnyeit. Sírva, zokogva lépett fel a vonatra, hivei a vonat indulásakor harsongó éljenzésbe törtek ki, a hölgyek zsebkendőjüket lengették feléje. Még egy Isten-hozzád, még egy szeretet könny és Machovich eltávozott Esztergomba, hogy elfoglalja uj székhelyét és töltse be azt a munkát, amely reá itt a magyar Sionban vár.

ESZTERGOM folyóirat 1913.10.19

Ünnep Tardoskedden

Csendes, de annál bensőségesebb örömünnepélye volt Tardoskedd községének az elmúlt vasárnapon, a midőn az ottani fogyasztási szövetkezetnek uj háza egyházi ünnepségek keretében majdnem az egész község lelkes részvétele mellett felavattatott s rendeltetéseinek átadatott. A szövetkezet megvette az ottani takarékpénztár megszökött igazgatójának Halász (Fischer) Fülöp-nek házát, mely a községnek legnagyobb s legszebb magánépülete s azt a szövetkezeti célokra megfelelően átalakította úgy hogy most messze vidéken nincs fogyasztási szövetkezetnek oly szép s praktikus berendezésű helyisége, mint a tardoskeddinek. Az isteni gondviselés munkája volt, hogy az a ház, melynek környékéről oly sok gond, keserűség, csalódás, nélkülözés szállt a családokra, most, mint a szövetkezetnek tulajdona áldásokat van hivatva az egész községre terjeszteni.

III. Endre király

III. Endre királynak 1297. június 11-én kelt oklevele, amelyben megengedi, hogy a Heiligenkreutz-i ciszterciek a Tardoskedd (Nyitra megye) nevű birtokukat elcseréljék Ladomér érseknek Prácsa (Pozsony megye) nevű birtokával. — Eredetije az esztergomi káptalan magánlevéltárában, Lad. 49. fasc. 1. n. 10. — MES II. n. 410.

Prágai Magyar Hírlap, 1931 január 23

Küldöttség az országos elnöknél a Tardoskedd-Tornóc út kiépítésének ügyében

Pozsony, január 22. Jaross Andor magyar nemzeti párti tartomány gyűlési képviselő vezetésével Tardoskedd község 12 tagú küldöttsége kereste fel Országh József tartományi elnököt, hogy az országos hivatal végre építse ki a Tardoskedd és Tornóc községek közti 13 km. hosszú útszakaszt, melynek hiánya folytán Tardoskeddnek, ennek a majdnem 7000 lelket számláló községnek, nyugati irányban nincs országúti összeköttetése Pozsony felé. De rendkívüli módon érzi ennek hiányát Érsekújvár is, ahonnan pl. autóval csak 50 km. kerülővel Nyitrán keresztül lehetett Pozsonyi elérni, mert Tardoskedd— Tornóc közölt a sártengerben feneklett meg minden motorikus jármű.
Országh elnök — ismervén a mozgalom előzményeit — megértéssel fogadta Jaross Andor ismertető beszédét, valamint a küldöttségben részt vett Vilcsek tardoskeddi községi jegyző helyi felvilágosításait. Beható eszmecsere után az elnök megígérte, hogy az ügyet soron kívül a legközelebbi választmányi gyűlés tárgysorozatába felveszi és a maga részéről támogatni fogja az akció sikeres elintézését.

A küldöttség azután felkereste még az országos hivatal technikai osztályának vezetőjét, Krivanek kormánytanácsost és vele a kivitelre vonatkozólag praktikus értékű eszmecserét folytatott. A községi küldöttség tagjai ismételten hangsúlyozták, hogy az útépítés minél előbb való megindítása nemcsak forgalmi szempontból bír fontossággal, hanem egyben Tardoskedd lakósságának munkanélküli problémáját is üdvösen a megoldás stádiumába juttatná.
A Tardoskedd—Tornóc közti összekötő országúinak a hiánya régi délszlovenszkói panasz, mely már ismételten volt hivatalos eszmecserék és küldöttségjárások tárgya. Szeretnék remélni, hogy a mostani küldöttség végre eléri kitűzött célját és a szavak és Ígéretek után megszületik a tett és megindul a régen projektált munka.

Prágai Magyar Hírlap. 1935.8.11

Szent Mihály-szobrot állítanak fel Tardoskedden

Ersekujvári tudósítónk jelenti: A múlt héten Tardoskeddre szállították Riegele szobrászművész kitünően sikerült Szent Mihály- szobrát. amelyet szeptember első felében ünnepélyes keretek között fognak leleplezni. A szobrot a nyugalmazott magyar vasutasok áldozatkészségének köszönheti Tardoskedd.

Prágai Magyar Hírlap. 1935.8.22

A falusi sport nagy ünnepe Tardoskedden

Tardoskedd, augusztus 10. Tudósítónk jelenti: Sok magyar község példát vehetne Tardoskedd lelkes sportközönségétől és sportolóitól, akik fáradságot és anyagi áldozatot nem kimélve, olyan nagyszabású sportünnepélyt rendeztek, amelyre büszke lehet az egész falu lakossága.

Az ünnepséget a TSC fennállásának 5 éves jubileuma alkalmából tartották. Ez alkalomból zászlódíszt öltött a pálya. Az ünnepségeket zenés ébresztő vezette be, amit kerékpárverseny követett a Tardoskedd—Érsekújvár útvonalon. A kerékpárverseny győztesei: Juhász—Mikulka 'holtversenyben (Érsekújvár), n. Bogdán Antal (Tardoskedd). ül. Leitner Mihály (Tardoskedd). A díszközgyűlést délelőtt fél 12 órakor tartották meg az egyesületi házban, amelyen részt vettek: a déli kerület alelnöke, Turóczy Vilmos, Rotkovszky és Czigler szerkesztők. Ludas József, a TSC alelnökinek megnyitója után Zsilinszky Géza biró üdvözölte a klubot jubileuma alkalmával Alföldi Lajos és Garamvölgyi Vince üdvözlő beszédei után az ünnepi beszédet Singer Árpád, a TSC agilis titkára tartotta, aki lelkes hangú beszédében kiemelte, hogy a falu sportnivóját minden lehető eszközzel emelni kell. Ezt az eszmét követi Lempert Leó, a déli kerület előadója, a falusi sport legnagyobb propagálója, aki már évek óta önzetlenül dolgozik a falusi sportért Érdemed elismeréséül Lempertet díszoklevéllel tüntették ki
Az ünnepélyek délután parasztlovassági versennyel folytatódtak. A verseny győztese Benkő Vince Tóth Károly lován. II. Fucsik Vince Mészáros Gyula lován. Ed. Borbély János Csányi Gyula lován. Délután atlétikai verseny volt a sportpályán. Az eredmények a következők: Távolugrás: Szládek (SK Bratislava) 5.90 m. 2. Juhász (Tardoskedd) 5.70 m. 3. Rezeday (PTE) 5.42 m. Magasugrás: Rezeday (PTE) 150 cm. 2. Ragolya (AC Nyitra) 150 cm. 3. Garamvölgy (TSC) 145 cm. Sulydobás: Struhár (SK Bratislava) 12.52 m. 2. Rihai (SK Bratislava) 11.50 m. 3. Svamm (Makkabea Nyitra) 11 m. Diszkoszvetés: Struhár (SK Bratislava) 37.10 m. 2. Juhász (TSC). 3. Ragolya (AC Nyitra). Futások: 100 m.: Rihai (SK Bratilava) 1.25 p. 2. Struhár (SK Bratislava). 3. Rezeday (PTE). 200 m.: Rihai (SK Bratislava) 27.1 mp. 2. Rezeday (PTE) 3. Juhász (TSC). 400 m.: Rihai (SK Bratislava) 545 p. 2. Szládek. 3. Svamm (Makkabea Nyitra). 1500 m.: Mráz (LTE) 5.15 p. 2. Glatstein (LTE). 8, Neumann (Makkabea Nyitra).

Az atlétikai pontversenyben győzött az SK Bratislava 24 ponttal az LTE előtt s ezzel elnyerte az LTE értékes ezüstszobrát. Fél 6 órakor vette kezdetét a futballmérkőzés a Nyitrai AC és Tardoskeddi SC között. Weisz Pál (Érsekújvár) közmegelégedésre vezette le a nívós meccset Az eredmény 7:1 volt a Nyitrai AC javára. A nyitrai csapatból Csaszny és Pechácsek, a tardoskeddiből pedig Juhász, Kukán és Balla tűntek ki. A futballmérkőzés után a díjak kiosztása következett.

Este 8 órakor vette kezdetét a szinműelőadás a futballtéren fölállított szabadtéri színpadon. A műsort Singer Árpád, a TSC népszerű titkára és rendezője nyitotta meg, aki szeretettel üdvözölte a szépszámú közönséget. Sallai Viktor szellemes konferanszával és Arany János Tetemrehivásának művészi elszavalásával aratott nagy sikert. A műsor meglepetése Grete Boby—Prónai táncospár fellépte volt. Hencz Vilma, a tardoskeddiek kiváló műkedvelője Ábrányi Emil a Királyok násza cimü költeményét szavalta benső átérzéssel és nagy sikerrel. Közkívánatra a falu érdemdús bírája és költője, Zsilinszky Géza szavalta el egyik sikerült versét, a Zsófi asszony orosz aratóit, kitűnő előadói készséggel. Az ünnepi tűzijátékot tánc követte. Az egész falu fiatalsága s többen az érsekujváriak és a nyitraiak közül is reggelig ropták a táncot Czirók Aladár zenekarának kitűnő muzsikájára. A szépen sikerült sportünnepély Singer Árpád, Vilcsek Tivadar és Zsilinszky Géza érdeme, akik minden igyekezettel szivükön viselik sportklubjuk felvirágzását.

Vincze Márton

Vincze Márton 1868 november 11-én született Tardoskedden. Dudáját még a háború előtt eladta egy tótnak. Utoljára 1924-ben játszott kölcsön dudán a tardoskeddi kamaszoknak. Elbeszélése szerint az 1900-as években Tardoskedden még 8 dudás volt: 1. Marsóczki Mihály (vak volt, de szépen dudált), 2. Sós Mihály napszámos, 3. Geró István napszámos, 4. Rusznyák Mihály juhász, 5. Rumliás Lázár napszámos, 6. Pintér Mihály béres, 7. Kominár János foltozó suszter, 8. Gombik Adolf béresgazda. Szegényebb lakodalmakban Tardoskedden is dudás fújta a nótát. Legtöbbször egy lakodalom kidudálása 1 forint volt. A gazda lagziba másnap este hívták el a dudást, amikor a gazdasszonyok mulattak. Táncmulatságokon a dudás egy legénytől 5 krajcárt kapott.

Manga János: A visszatért Felvidék néprajza

ÚJ SZÓ 1965.4.24

Mit és mennyit termelt Tardoskedd a török hódoltság alatt?

Mint Ismeretes, 1663-ban Érsekújvár és széles környéke török uralom alá került. Ezekről az eseményekről a közelmúltban néhány cikk az újságokban, folyóiratokban is megjelent. Nem tudjuk azonban, mi történt a falvak dolgozó népével, mihelyt elvonult a török hadsereg, megszűntek a pusztítások és normalizálódott az élet.

A törökök az elfoglalt területeket bizonyos kulcs szerint különböző célokra azonnal felosztották. A meghódított terület egy részét az állam tartotta meg kincstári birtoknak, egy részét közteherviselési célokra szánta, a többit pedig, mint „hivatali javadalmat" hűbéresei, hivatalnokai és katonasága között osztotta szét. Tudnunk kell, hogy sem a hivatalnokok, sem a katonaság nem kapott fizetést (a zsoldosokon kívül), hanem az elfoglalt területekből adományoztak nekik érdemeik szerint egy vagy több falvat, természetesen a jobbágyokkal együtt, s ezeken a falukon kellett behajtaniuk a „tulajdonosoknak" a maguk szolgálati jövedelmét.

Ebből a célból a török hatóságoknak a legsürgősebben szükségük volt arra, hogy a hadjárat folyamán elmenekült jobbágyok azonnal térjenek' vissza, kezdjék meg a békés termelőmunkát és fizessék az új hatóságok által előirt adókat. Hogy melyik falunak miért és mennyit kellett fizetnie, ebben a régi szokásokhoz alkalmazkodtak és pontosan a termés egytized részét szedték A többi vagyontárgyaknál és jövedelmi forrásnál is ez volt a szabály: az érték, illetőleg a jövedelem egytizede.

Hírvivő és menlevél

Mihelyt tehát a dúlö-pusztító hadsereg Dél-Szlovákiából kitakarodott, a török hatóságok hírvivőket és menleveleket küldtek az egyes falvakba és felszólították a dolgozó népet, azonnal térjen vissza. Aztán megjelentek az írnokok és végrehajtották a teljes vagyon- és személyösszeírást. A személyösszeírásba csak a felnőtt, munkaképes férfiakat vették fel, leginkább abból a célból, hogy az adószedés alól ne meneküljenek el. A vagyontárgyakat és a termés egy tizedének mennyiségét azonban nagyon pontosan kellett feljegyezni, mert ettől függött az új török földesúr jövedelme.

Éppen ezért ezek' az adóösszeírások fontos bizonyítékok, hitelességükhöz nem fér kétség és egyúttal roppant gazdag és hasznos ismereteket tartalmaznak számunkra.
Érsekújvárról és környékéről három ilyen adóösszeírás maradt fenn. Az egyik 1570-ből a másik kettő 1664-ből való.

A török összeírásokba foglalt adatok érdekességének szemléltetésére Tardoskedd példáját tudom felhozni. Tardoskeddet 1664-ben a török kincstári birtokok közé sorolták. 1570-ben csak 30 házból állt a falu, 1664-ben már 48-ból.
Az összeírás teljes szövege a következő:

Tardoskedi, tartozik Nyitra járásba. Lakosainak száma 64 (felnőtt férfi), a házak száma 48.
Házadó, házanként 50 akcsa, öszszesen 2400; búza-tized 60 kejl, ára 1200; kivert-tized 50 kejl, ára 500; köles-tized 50 kejl, ára 300; birkaadó 250; méz adó 200; fa- és szénadó 200; legeltetési- és csősz-adó 150; disznó-adó 5250 akcsa.
Az akcsa török ezüstpénz, melynek értéke két magyar „pénz" volt, 50 akcsa, vagyis száz pénz tett ki egy ezüst forintot. A kejl török mértékegység, mely körülbelül 12—13 kgnak felelt meg.
1 méhkas — 4 kacsa

Ebből a rövid összeírásból sok mindent lehet kiolvasni, sőt meg lehet állapítani a mezőgazdasági termelés nagyságát és az egyes termények árát is.
A gabonatermelés évi mennyisége tehát 1664-ben a faluban a következő volt: búza 60 X 12 X 10 = 72 mázsa, kevertgabona: 50 X 12 X 10 = 60 mázsa, köles: 30 X 12 X 10 = 42 mázsa.
Ha a 60 kejl búza értéke 1200 akcsa, akkor egy kejl értéke 20 akcsa, egy kejl keverté 10 akcsa és egy kejl kölesé szintén 10 akcsa.
A mézadót úgy szedték, hogy egy méhkas után 4 akcsát kellett fizetni. A fenti szám szerint a faluban tehát 50 méhkas volt.
Két juhért szedtek egy akcsát és így a juhállomány 500 volt.
Faadó címén minden ház köteles volt egy kocsi fát szállítani az állami raktárba, szén-adó címén pedig házanként két-két akcsát szedtek.
Sertés-adó címén minden egyes éven felüli sertésért 2 akcsa járt, az egy éven aluli malacokért nem kellett adót fizetni. A faluban tehát 25 darab egy éven felüli sertés volt.
A szomszédos falvakban termeltek még lencsét, lent, árpát, kendert, borsót, és különféle zöldségféléket, gyümölcsöt, főleg szőlőt, de Tardoskedd összeírásában ezek nem szerepelnek.
Baromfi, tojás, tej és gyümölcs után nem kellett adót fizetni, ezeket mindenki szabadon árulhatta az érsekújvári piacon.

Ősi családnevek

Érdekesek a családnevek: Tóth Mihál, Maros György, Bető Jakab, Bán Mihál, Német István, Galla István, Kovács István, Bötös István, Bán István, Tüt György, Bán Gergöl, Fodor Mihál, Nagy János, Görbe András, Mészáros István, Maszán Jakub, Balog Bálint, Bakó Bálint, Szabó János, Csizmadia János, Egyed János, Daróci István, Mészáros András, Csomor András.
A felsorolt adatok és a nevek bizonyítják, hogy milyen gazdag történelmi forrásanyagot tartalmaz ez az összeírás, mennyi mindent tudunk meg dédapáink életéből, küzdelméről és nehéz sorsáról. A háromszáz éves kézirat megőrizte emléküket s mi kegyelettel gondolunk rájuk és küzdelmes életükre, mellyel az élet folytonosságát biztosították.

BLASKOVICS JÓZSEF

Sport

1935. július 1. Tardoskedd: FTC—TSC 1:1